Európai Unió;klímaváltozás;klímavédelem;Frans Timmermans;

- Timmermans: Az OLAF jelentéseit látva van okunk, hogy óvatosak legyünk, különösen Magyarország esetében

A holland politikus klímatervről, karbonsemlegességről, és a demokrácia természetéről szóló ideológiai konfrontációról is beszélt, amelyre meglátása szerint az Európai Unió még nincs felkészülve.

A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – nyilatkozta a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke.

Komoly viták előzték meg azt a javaslatot, amely 2030-ra 50 százalékkal csökkentené az Európai Unió az üvegházhatású gázok kibocsátását, de nemrég az Európai Parlamentben a képviselők már 60 százalékról beszéltek. Frans Timmermans szerint nem lesz könnyű, de végrehajtható a cél, és minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat. Hangsúlyozta, hogy már most, 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk.

– A semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé– tette hozzá.

Az alelnök beszélt arról, hogy nem csupán az ipari termelés átalakításáról van szó, hanem a háztartások és a közlekedés átalakításáról is. Közölte, hogy ezen a héten mutatják be az első terveket egy épületkorszerűsítési programról.

– Azt szeretnénk, hogy a háztartási energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek, hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés, stb. Ezt európai szinten fogjuk kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is jár a számukra– állapította meg.

Frans Timmermans felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelten kell foglalkozni az elektromobilitással a tömegközlekedésben. 

– Most tárgyaltam Budapest főpolgámesterével arról, hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a közösségi közlekedést – ez egy hatalmas lehetőség. És foglalkoznunk kell az autótöltési infrastruktúra kiépítésével, vagy azzal, hogy az autóipar alacsonyabb árszinten tudja forgalmazni az e-járműveket, hogy több ember számára legyen elérhető– mondta.

Elmondása szerint a célokhoz támogatásokat is rendelnek. Megduplázták a fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. Hangsúlyozta, hogy ennek az elköltéséhez tervekre van szükség.

– És nem olyan tervekre, hogy legyen több út meg híd, hanem azt kell kitalálni, hogyan tudjuk átalakítani a gazdaságot egy fenntarthatóbbra– magyarázta.

A következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalásokon a tagországok vezetői vállalták, hogy a rendelkezésre álló források 30 százalékát dekarbonizációra fordítják, míg a helyreállítási alapnál 37 százalék ez az arány. Timmermans szerint a támogatások felhasználását a tagországok által benyújtott terv alapján ellenőrzik.

– Ha a pénzt nem a programnak megfelelően használják fel, nemcsak az OLAF, de a Bizottság is felléphet – ezt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Ha pedig megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van okunk arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében– jegyezte meg.

Frans Timmermans korábban a jogállamiságért felelt, számtalan bírálatot megfogalmazott az Orbán-kormánnyal szemben. A hvg.-hu-nak erről azt mondta, hogy a vita gyakran fordul át ideológiai konfrontációba a demokrácia természetéről, és álláspontja szerint erre a konfrontációra még nem érett meg az Európai Unió. Úgy fogalmazott, hogy különbséget kell tenni a jog uralma, vagyis a jogállamiság és a saját igényre szabott törvények alapján történő kormányzás között.

– A hozzám hasonló korúak még pontosan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor ez világosan elkülönült Európa két felében: én szerencsére a kontinensnek azon a felén éltem, ahol a jogállamiság uralkodott, de a magyarok sajnos a másik felén. Merthogy a kommunista rezsimek éppen ezzel éltek: minden, amit tettek, követte a törvényeket. De ha nincs független igazságszolgáltatás, ha nincs független média, akkor nincs jogállamiság sem. Ez ennyire egyszerű– jelentette ki.

Frans Timmermans úgy vélekedett, hogy erről mindenképpen beszélni kell uniós szinten is, mert előbb-utóbb nagyon komoly kihívást fog jelenteni.

A pénteki Budapesti Klímacsúcsról, amelyen az alelnök is felszólalt, ebben a cikkünkben írtunk.

A Vasárnap.hu-t a Kovács K. Zoltán Alapítvány tartja fent. A néhai kereszténydemokrata politikusról elnevezett szervezet keresztény médiafelület megteremtésével és könnyűzene támogatásával foglalkozik – mindehhez komoly állami támogatást kaptak.