Egy napig úgy tűnt, hogy az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetése hazavágja a korábban beharangozott rozsdaövezeti lakásprogramot. Mint arról lapunk is beszámolt: Orbán Viktor miniszterelnök szerda este váratlanul bejelentette, hogy 2021-től ismét 5 százalékos lesz az áfa a 2022 végéig zajló építkezések esetében. Ezzel a 2016-ban meghirdetett, de 2019 végén megszűnt lakásépítési kedvezményt hozzák vissza. Mint ismert, a fejlesztők nyomására korábban 2023 végéig ugyan kitolták a határidőt, de csak azon beruházások esetében, amelyek 2018 novemberéig megszerezték az építési engedélyt.
Csakhogy az újbóli áfacsökkentéssel a kormány saját, májusban meghirdetett rozsdaövezeti akcióprogramját lehetetlenítette volna el, hiszen itt a 27 százalékos áfa visszatérte után megtartották az 5 százalékot, hogy a vevőknek árelőnyt biztosítsanak, illetve a barna mezős területek beépítésének extraköltségeit vállaló beruházókat érdekelté tegyék abban, hogy itt építsenek. Ám a 5 százalékos lakásépítési áfa visszahozatalával ez az előny eltűnt volna. „A rozsdaövezetekben praktikusan 0 százalékos lesz az áfa, azaz itt teljes áfamentesség lesz oly módon, hogy a megfizetett 5 százalék áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz. Igénylés esetén azt az állam visszatéríti. Így továbbra is a rozsdaövezetekben lehet majd a a legkedvezőbb áron lakáshoz jutni” – válaszolta a Népszava kérdésére Fürjes Balázs a Miniszterelnökség Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkára, a rozsdaövezeti lakásprogram kidolgozója. Azt csütörtökön Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is elismerte, hogy a miniszterelnök bejelentése új előterjesztés kidolgozását teszi szükségessé a rozsdaövezetekre. Fürjes most közölte, „a rozsdaövezetek kijelöléséről a Miniszterelnökség minden területileg illetékes önkormányzatot megkérdezett, kikérte a javaslatukat. Ahogy az összes válasz beérkezik, megtörténik a kijelölés.”
Tegyük hozzá: a 0 százalékos áfa bevezetéséhez és a kijelöléshez is jogszabály szükséges. A rozsdaövezetekben épülő új lakások 5 százalékos áfáját tartalmazó törvényt július közepén fogadta el a kormány, így ezt vagy módosítani kell vagy kormányrendeletben rögzíteni az áfamentesség igénylését. Az akcióterületeket szintén kormányrendeletben kell kijelölni.
Az viszont már most tudható, hogy a rozsda-projektek automatikusan kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ami meggyorsítja és leegyszerűsíti az engedélyek megszerzését. Az önkormányzatok persze nem túl lelkesek, hiszen így semmiféle ráhatásuk nem lesz arra, hogy mi valósul meg a területükön fekvő egykori ipari zónákban. Hasznosítandó terület viszont van bőven. Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja, ami 2945 hektárt, azaz több, mint 4200 focipályányi egykori üzemi területet jelent. A főváros négy évvel ezelőtt csupán a rehabilitáció előkészítését 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse lehet. Vidéken 2010 és 2017 között 2000 rozsdaterületet azonosítottak.
Az még bizonytalan, hogy miként hat a lakásárakra a kedvezményes áfa. Ez attól is függ, mennyivel nő majd az új lakások kínálata, és a vevők mennyire vásárolnak saját használatra vagy befektetési céllal. Kedvező esetben az áfacsökkenés áresést hozhat: egy nettó 40 millió forintos ingatlan esetében 9 millió forint megtakarítást jelenthet. De ingatlanpiaci szakemberek szerint általánosságban aligha hoz 20 százalékos áresést a régi-új kedvezmény.
