Január 1-jétől lesz ismét 5 százalék az újépítésű lakások áfája – derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A kedvezmény visszahozását Orbán Viktor miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban jelentette be. Úgy fogalmazott: Novák Katalin családügyi miniszter javaslatára „a 2022. december 31-ig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítések áfája”. Szavaiból – konkrét rendelet híján – egyelőre nem világos, hogy eddig az időpontig el is kell készülnie az adott lakásnak, vagy a még folyamatban lévő építkezésekre is vonatkozik majd a kedvezmény, esetleg elég lesz-e addig csupán engedélyt szerezni. A kormány Facebook-oldalán 2022. december 31-ig megkezdett építkezésekről írnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a Kormányinfón azt mondta: terveik szerint a kiadott építési engedélyekre vonatkozik a dátum. Azt is közölte: konkrét előterjesztés egy hét múlva lesz, és a kormány további családvédelmi intézkedésekről is dönteni fog.
Hogy pontosan mire vonatkozik az ominózus határidő, az azért fontos, mert ettől is függ majd, mennyire éri el a célját az áfakedvezmény, azaz mennyivel több lakás épül majd meg. Egy nagyobb társasházi beruházás ugyanis tovább tart, mint két év, pláne hogy a kivitelezők egyre nehezebben tartják a határidőket.
A cél nyilvánvalóan az építési kedv élénkítése lenne, 2016-ban is ezért vezette be a kormány az újépítésű lakásokra az 5 százalékos áfát. Hatására háromszorosára nőtt a megépült lakások száma: 2015-ben még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezret. Még ez is csupán a fele volt azonban a kívánatosnak, hiszen a lakásállomány megújulásához szakértők szerint évente mintegy 40 ezer lakás megépítésére volna szükség.
Az áfakedvezményt ugyanakkor a kormány deklaráltan csak átmenetinek szánta, így hiába kérte a hosszabbítást a szféra összes szereplője, 2019 végén kivezették. Haladékot azok az építkezések kaptak, amelyekre 2018 novemberéig már megvolt az engedély: ezek a lakások még 5 százalékos áfával értékesíthetők, ha 2023-ig megépülnek. Általánosságban azonban már 27 százalék terheli a lakásépítést. Emiatt az építkezési kedv jócskán alábbhagyott: augusztusban mindössze 1412 lakásépítési engedélyt adtak ki, vagyis feleannyit, mint egy éve.
Az áfakulcs emelkedése ugyanis olyan drága lakásokat jelentene, amire a fejlesztők szerint már nem igazán van fizetőképes kereslet. Számos, már engedélyezett projekt így el sem indult. Az elhúzódó építkezések miatt az idén a visszaesés még nem lesz olyan szembetűnő, utána azonban borítékolhatóan egyre kevesebb lakás fog megépülni.
A kedvezményes áfa visszahozása ez alapján némiképp megkésett. Ráadásul átgondolatlannak is tűnik, hiszen keresztbe tesz a kormány nyári lakáspolitikai döntéseinek. Akkor a kabinet megszavazta, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben 5 százalékos áfával lehet majd lakásokat építeni. Ezeket a zónákat azonban még nem jelölték ki. Kérdés, hogy az áfakedvezmény általánossá tétele után mennyire tűnik majd előnyösnek a beruházók számára ezekben a városrészekben fejleszteni, hiszen a területek rendezése is rengeteg forrást emésztene fel, az árelőny nélkül pedig a vevőket is nehezebb lesz bevonzani.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta: a kormány szerdai döntése egy új előterjesztést tesz szükségessé a rozsdaövezetekre. Úgy fogalmazott: ha ezekre ugyanazt a kedvezményt nyújtanánk, mint amit eddig szándékoztunk, akkor az semmit nem jelentene. Novák Katalin miniszterasszony felülírta ezt a próbálkozásunkat.
