A bolttulajdonosok között máig járja az az erősen túlzó szállóige, hogy az emberek sohasem tudják, mit is akarnak, a kereskedők pedig ebből élnek. Ha a tavaszi zárlat óta szaporodó bezárt boltokat, kiadandó üzlethelyiségeket és a kisboltok mélyén unatkozó eladókat elnézzük, akkor megkérdőjelezzük a mondás második felét. Viszont jogosan vagyunk kíváncsiak arra, hogy a szubjektív benyomásokat esetleg felülíró statisztikák mit mutatnak.
A kiskereskedelmi forgalmi adatok 2020-ban azonban csalókák, s ezúttal nem csak a statisztikai számbavétel módszerével van a gond. Még a 2008-2009-es gazdasági világválság várható vásárlási szokásai is jobban kiszámíthatóak voltak, mint az ideiek. Akkor a kilábalás ütemére, módjára többé-kevésbé lehetett prognózisokat készíteni, amire napjainkban már csak a legmerészebb, legoptimistább kereskedők vállalkoznak. A világ kormányainak szakértői - beleértve a magyarét is - viszont még mindig azon törik a fejüket: ha már a „V” alakú, hirtelen makrogazdasági felpattantás tervét a kukába kellett dobniuk, hiszen a második világháború óta a mostanihoz hasonló recesszióra nem volt példa, akkor az abc melyik egyenes vonalakból álló betűjét részesítsék előnyben, ha 2021-re, de még inkább 2022-re tekintenek előre?
A tapasztalatok szerint ennek a múltban jó barométeréül szolgált a kiskereskedelmi forgalom, beleértve a turizmust és a vendéglátást is. Az idei esztendő ebben is rendhagyó, figyelembe véve, hogy még a váratlan helyzeteknek is van némi logikája. Ám a március-áprilisi, az egész országon végighullámzó, Európában egyedülálló vásárlási láz idején a tartós élelmiszerek mellett – máig rejtélyes okból – a WC-papír vitte a prímet. Ehhez képest már kevésbé irracionális, hogy augusztus-szeptemberben az utóbbi szerepét a kiskereskedelmi mérésekben ugyancsak számba vett patikák forgalmának csúcsra járatása vette át.
A kettő között összefüggést keresni már csak azért is felesleges, mert a betegek - a gyógyszertárakban a vevőket hívják így - felturbózott gyógyszervásárlásának többletéért főként a nyugtatók, altatók feleltek. Ami biztosan összefügg azzal a frissen elkészült felméréssel, amelyből megtudhattuk, hogy az Európai Unió polgárai közül a magyarok a legrosszabb alvók - amit a kutatók a stressz fokozódó növekedésének tudnak be. Ezzel szemben az élelmiszerek forgalma alig növekedett, hogy a tartós fogyasztási cikkekről ne is beszéljünk.
Így aligha lehet csodálkozni azon, hogy a járvány kezdete óta a szűken vett kiskereskedelem 300 ezer főt meghaladó létszáma az elbocsátások révén 14 ezerrel megfogyatkozott. Egyelőre főként nem az eladótérben foglalkoztatottakat küldték el. Az idegenforgalmat a nyáron a belföldi vendégek rekordforgalma életben tartotta, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szektor idén augusztusban is elérje a 2019-es bevételeit. Annak ellenére, hogy ebbe alaposan besegített az infláció is.
Csekély vigasz: amíg pénznyomtatás létezik, addig egy modern állam nem mehet csődbe. És vajon az emberek?