;

Ingatlan;turizmus;lakásfelújítás;Airbnb;bérleti díj;lakáskiadás;

- Három évvel ezelőtti szintre zuhantak a lakásbérleti díjak

Olcsóbban lehet lakást bérelni, szerte az országban csökkentek az árak. Turisták hiányában több lett ugyanis a kiadó ingatlan.

Egy év alatt 6,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja, Budapesten 10 százalékkal is lejjebb mentek az árak idén augusztusra – derül ki a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. Pest megyében ugyanakkor csupán 3,7, a dél-alföldi régióban 3,6, a Nyugat-Dunántúlon 3, a dél-dunántúli térségben pedig mindössze 0,8 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak. Közép-Dunántúl kiadó lakásai esetében ugyanakkor 0,2 százalékkal drágult a bérleti díj, az észak-magyarországi albérletekért pedig 2,4 százalékkal kellett többet adni a nyár utolsó hónapjában, mint egy éve.   

A bérleti díjak csökkenésének hátterében a turizmus bezuhanása áll. Az árakat  korábban ugyanis az verte fel, hogy – főként a főváros belső kerületeiben - egyre többen adták ki lakásukat külföldi turistáknak rövidtávra, magasabb összegekért; sokan kifejezetten erre a célra is vásárolták az ingatlanokat. A hosszútávra kivehető lakások száma így egyre fogyatkozott, bérleti díjuk pedig ezzel párhuzamosan egyre emelkedett. A külföldi turisták azonban az idén nyáron elmaradtak, így a lakástulajdonosok immár hosszú távra is bérbeadják lakásaikat, ez pedig lefelé nyomja az árakat. 

Ezt támasztja alá az is, hogy a bérletidíj-csökkenés a fővárosban volt a leglátványosabb, és a pesti belső kerületekben estek a legnagyobbat, csaknem 13 százalékot az árak. A korábbi években ezek a kerületek - az V., a VI. és a VII. - voltak a legdrágábbak, így a magasabb árszintről nagyobb mértékű zuhanás következett be. A csökkenésben főszerepet kapott, hogy az ezer főre jutó kiadó lakások száma augusztusban ezekben a kerületekben volt a legmagasabb, ez pedig a bérlőknek kedvez – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte járvány miatti bizonytalan gazdasági környezetben az ingatlantulajdonosok kénytelenek voltak engedni az árakból, a bérleti díjak csökkenése pedig tartósnak látszik. Ugyanakkor éppen a nehezen prognosztizálható kilátások miatt egyelőre nem tudni, meddig tart ez a folyamat – jegyezte meg.   

Az ingatlan.com adataiból kiderül az is: szeptember végén átlagosan 140 ezer forintért lehetett használt lakást bérelni Budapesten. Ez azt jelenti, hogy több mint három évvel ezelőtti szintre süllyedt az ár: legutóbb ennyiért 2017-ben lehetett kiadó lakáshoz jutni a fővárosban. Ez ugyanakkor csak az átlag: a legdrágább városrészek közé tartozó V. kerületben 180 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a XIII. kerületben 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok. A legolcsóbb a viszonylag szűk kínálattal rendelkező XXIII. kerület, ahol az átlagos díj 100 ezer forint volt.     

Nem ott vannak a lakások, ahol az emberek élni szeretnénekVárhatóan az eddiginél több lakást újítanak fel majd a közeljövőben tulajdonosaik, mivel az igénybe vehető források is bővülőben vannak – véli a GKI, amely arra számít, hogy jövőre csaknem 200 ezer lakás eshet át generális felújításon. Ez 13 éves csúcsot jelentene. Számításaik alapját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája adja, miszerint a tavalyi második és az idei első félévben a bankok mintegy 770 milliárd forintnyi babaváró hitelt helyeztek ki. A hitelfelvevők 41 százaléka lakás-felújítási és berendezési célra költi a kapott összeget, ami a GKI becslése szerint a teljes kihelyezett hitelállomány 10-15 százalékát jelenti. Vagyis az elmúlt időszakban mintegy 50 milliárd forintnyi plusz finanszírozás keletkezett lakásfelújítás céljára, így a babaváró hitel lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. A GKI elemzésében arról is ír, hogy Magyarországon összességében nincs mennyiségi lakáshiány, strukturális problémák viszont annál inkább vannak. A lakások ugyanis nem ott és nem olyan áron hozzáférhetőek, mint ahol az emberek élni szeretnének. Emellett a hazai lakásállomány jó része felújításra, korszerűsítésre szorul – részben energia-hatékonysági, részben fenntarthatósági okoból.   

A nyugdíjrendszereket is fenyegeti a világjárvány következtében kialakuló válság – derül ki az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2020-as adataiból. Az életre szóló munkahely már a múlté, az pedig, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérésével egyik napról a másikra nyugdíjba menjen: luxus.