Egy kutyasétáltató nő talált rá egy haldokló királypitonra a napokban, az állatvédők először gabonasiklónak hitték a hüllőt, ám az asszony értesítette Both Zoltán hivatásos vadbefogót, aki a helyszínen megállapította, egy Afrikában honos kistestű óriáskígyó került komoly bajba, hiszen csaknem teljesen kihűlt. Az elmúlt napokban több hüllő került elő Budapest környékén – két hete egy boa Dunaharasztiban, egy hete egy királypiton a belvárosban egy építkezésen.
Elsőre riasztónak hangzik, hogy csak így bele lehet botlani egy óriáskígyóba, ám a királypiton nem tartozik a veszélyes állatok közé, sőt, kifejezetten kedvelt terráriumi állat, ugyanis könnyen kezelhető, megszokja az embert, nyugodt a természete, nagyon ritkán harap. Megfelelő igazolásokkal bárki tarthatja, akárcsak egy aranyhörcsögöt vagy tengeri malacot. – Csak éppen sokkal drágább a beszerzése, egy kifejlett példány ára ezer euró körül van – mondta a Népszavának Pécsi Tibor hüllőszakértő, aki évtizedek óta dolgozik veszélyes állatokkal. – Ezért is érthetetlen, hogyan került a szabadba, hiszen miért dobna ki valaki egy ilyen drága állatot?
Pécsi szerint még kevésbé életszerű, hogy a kígyó megszökött volna, hiszen a magyarországi klíma hideg számára, így, ha a terráriumából ki is szabadul, egy házból, lakásból magától nem megy ki a természetbe, hiszen, ahogyan a mostani példa is mutatja, teljesen kihűl. Ezért is valószínűbb, hogy a gazdája próbált megszabadulni tőle. – Sokan akarnak egzotikus állatot tartani, ám előzetesen nem mérik fel, ez milyen kötöttségekkel jár – folytatta a hüllőszakértő. – Ráadásul sokan veszélyes állatnak minősülő házi kedvencet akarnak, noha a törvény szerint ilyet csak állatkertben vagy cirkuszban lehet tartani, sőt, utóbbiban is csak méreggel nem rendelkezőt.
Csakhogy a 2015-ös szabályozás előtt rengeteg veszélyesnek minősülő állat került az országba, úgy tíz éve például kifejezetten divatosnak számított aligátor- vagy keselyűteknőst tartani. A jogszabályi szigorítás után viszont sokan nem állatkerteknek, terráriumoknak adták le az immár tilosnak minősülő házikedvencet, hanem egyszerűen szabadon engedték őket. – Miután Észak-Amerikában hasonló klímakörülmények között él, így gond nélkül alkalmazkodik a magyarországi viszonyokhoz – jegyezte meg Pécsi Tibor. Ezért is fordul elő időről-időre, hogy valahol véletlenszerűen feltűnnek: fogtak már ki a Dunából, de engem is riasztották már, mert a balatonfüredi kikötőben sétált egy, vagy éppen Balatonszárszón bukkant fel. Elvileg persze nem tekintik zsákmánynak az embert, de vigyázni kell velük, a harapásuk veszélyes, egy emberi ujjat könnyedén leharapnak. Ugyanígy előfordulnak illegálisan tartott mérgeskígyók, pókok, skorpiók, melyeket korábban még legálisan be lehetett hozni az országba, manapság pedig a feketepiacon lehet beszerezni őket.
– Világszerte nagy probléma a veszélyes állatok kereskedelme és tartása – állította Pécsi Tibor. – Egy tanulmány szerint Japánban, ahol szintén szigorítottak a szabályozáson, több tízezer alligátorteknős élhet szabadon, miután eleresztették őket a gazdáik. És ilyenkor mindig az állaton csapódik le az emberek félelme és a felháborodása. Lehet, nem leszek népszerű vele, de én csak domesztikált állatot engednék tartani, a vadállatokat pedig meghagynám a profiknak: állatkerteknek, terráriumoknak. Mindenki jobban járna.
