Alig két hete a városvezetés és az ellenzéki kerületi polgármesterek ádáz vitában utasították vissza a fővárosi Fidesz frakció kormánymegrendelésre benyújtott javaslatát, amelyben a fővárosi turizmus megmentését kérték a budapesti önkormányzattól. Nem aprózták el: 50 milliárdot költöttek volna a járvány és válság sújtotta ágazat megsegítésére Budapesten. A közgyűlés végül megszavazta ugyan a javaslatot, de a módosító indítványok miatt az már nem is hasonlított eredeti önmagára, lévén a fővárosi segítésnyújtás feltételéül a kormány támogatását szabták. Többek között azt, hogy az uniótól a járvány utáni válság kezelésére kapott 1535 milliárd forint támogatásból – lakosságarányosan – 270 milliárd forintot Budapestre fordítsák.
A pénz nem érkezett meg a fővárosi számlára és kormánydöntés sem született ebben az ügyben. A főváros ennek ellenére most mégis előállt egy mentőcsomaggal, amelyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán meg is szavazott. Ennek értelmében a turisztikai ágazatban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások 90 százalékos kedvezményt kaphatnak a fővárosi önkormányzattól bérelt ingatlan után fizetendő bérleti díjból, valamint a teraszok után kirótt közterület használati hozzájárulásból jövő márciusig. Ehhez vállalniuk kell, hogy nem bocsátják el az alkalmazottaikat. A taxisoknak a drosztpénz 70 százalékát engedik el.
Ezzel valójában a júniusi munkahelymegtartó intézkedéseket folytatjuk, amikor 25 százalékos kedvezményt adott a főváros a márciustól-júniusig tartó időszakra – magyarázta podcastjában Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, aki kitért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének 5 fő pontot tartalmazó javaslatcsomagjára is, amelynek szerinte az a legnagyobb problémája, hogy a fővárosi önkormányzatnak címezték és nem a kormánynak, hiszen az érdemi segítségnyújtáshoz ott vannak források és eszközök. A kormány rendelkezik az uniós támogatás és a turizmus megsegítésére létrehozott Kisfaludy-program szétosztásáról is, amelyből egyébként éppen a leginkább érintett fővárosi vállalkozásokat zárták ki. Holott a koronavírus járvány 98 százalékos visszaesést hozott a fővárosban.
A fővárosi vállalkozásokat elsősorban munkabér támogatásokkal, adókedvezményekkel lehetne életben tartani, de ezek kormányzati hatáskörök – fogalmazott Gy. Németh Erzsébet, aki szerint ez elemi érdeke lenne az országnak, hiszen a GDP 13 százalékát az idegenforgalom termeli meg, ebből pedig oroszlánrészt vállaltak eddig a fővárosi vállalkozások, most mégis magukra hagyja őket az Orbán-kabinet. A fővárosi önkormányzat nem tud több pénzt beletolni a turizmusba, hiszen a kormány, a válság és a kormány együtt 150 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen. A fenti kedvezmények bevételkiesését is más nem kötelező önkormányzati feladatoktól kell elvonni, de arra nem adott választ, hogy pontosan mely területekre jut majd kevesebb pénz.
2019-ben valamivel több, mint 40 millió forint folyt be a teraszok közterület használati hozzájárulásából a fővárosi önkormányzathoz, ez a bevétel csökken 90 százalékkal a jelzett időszakban. Az ingatlanok bérleti díjainál már nehezebb egzakt számot mondani, mivel nem az összes bérlőre vonatkozik majd a kedvezmény, csak az idegenforgalomban dolgozókra. Így egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy mekkora lesz a korábban beszedett 100 millió forint bérleti díjhoz képest a kiesés. A taxisoktól 200-300 millió folyik be évente, de sokan közülük már nem dolgoznak, így nem tudni hányan váltanak majd egyáltalán drosztengedélyt. A várható bevételkiesés mindent összevetve 500 millió forintnál kevesebb lesz, ami messze elmarad a Fidesz-frakció által korábban kért 50 milliárdos mentőcsomagtól – ismertette a számokat a Népszavának Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki kiemelte, hogy a főváros legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése.
A főváros által bejelentett kedvezmények örvendetesek, de megkésettek és csekély mértékűek – jelentette ki lapunk kérdésére Kovács László a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Becslése szerint a fővárosi vendéglátósok 60-70 százaléka csődbe megy jövő tavaszig. Ez több tízezer munkavállalót érinthet. Azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek az első járványhullámot fogcsikorgatva végigcsinálták, májusban kaptak először munkahely megtartó támogatást és járulékmentességet, ami azóta megszűnt. Folytatásról nincs szó, hiába kérték.
A nyári forgalombővülés a vidéki vállalkozásoknak segített, a budapesti éttermek, szállásadók ebből alig éreztek meg valamit a külföldi turisták elmaradása miatt. A jelenlegi forgalom a nyár végére is csak a tavalyi felére tornázta vissza magát – magyarázza az MVI elnöke.- Szeptemberre ideért a második hullám, a határzár, majd a 23 órás nyitvatartási korlátozás, amely a szórakozóhelyek mellett a rendezvényszervezőket is súlyosan érinti, hiszen egy esküvőről nem lehet este 11-kor hazaküldeni a vendégeket. Nincs is ok rá, hiszen addigra már órák óta együtt mulattak. A vírus aligha várt a fertőzéssel, ha köztük volt.
Egyelőre sok cég hibernálta magát és a személyzet 20-30 százalékának megtartásával, különféle kreatív ötletekkel próbálja kihúzni jövő májusig. Sokaknak nem fog sikerülni, hiszen a közismerten jó decemberi forgalomra kevéssé számíthatnak, így nem lesz miből tartalékot képezni a január-márciusi menetrend szerinti visszaesésre – állítja Kovács László, aki szerint a vendéglátósokon nem segített a házhoz rendelésre való hirtelen átállás, hiszen ehhez nem rendelkeztek üzleti tervekkel, eszközrendszerrel és tapasztalattal. Hamisnak tartja azt a megközelítést, hogy a kilábaláshoz elegendő lenne az árcsökkentés és a magyar vendégkörre való átállás. A külső kerületek éttermeire ez talán igaz lehet, ők most is szépen profitálnak, de a belvárosi vendéglátóipari egységek közül ez keveseknek lehet kiút. A magyar vendégkör nem tud ennyi éttermet és szórakozó helyet eltartani, hiszen ezek a külföldi turisták tömegének kiszolgálására jöttek létre. Ráadásul a magyar költési kedv is erősen visszaesett, a 60 év felettiek jórészt eltűntek az éttermekből. A várható csődhullámnak véleménye szerint hosszan tartó következményei lesznek, a munkájukat elvesztő vendéglátósok jó része azután se fog visszatérni a szakmájához, ha az idegenforgalom talpra áll. Az ágazat 2022-23-ra várt lassú visszaépülése túl messze van ahhoz, hogy a vendéglátósok önerőből kitarthassanak. A fővárosi segítség kevés ehhez.
„Épület és építmény létesíthető” a Városligetben
A kormány még azelőtt partvonalon kívülre helyezte a Városliget új építési szabályzatát, hogy azt a Fővárosi Közgyűlés elfogadta volna. A nem túl elegánsan éppen a szerdai közgyűlés előtti éjjelen megjelentetett kormányrendeletben ugyanis sok egyéb mellett a kormány kiköti, hogy a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ), illetve az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírásait nem lehet alkalmazni, ha az "a jelen kormányhatározatban meghatározott sajátos beépítési szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírásokat tartalmaznak". A rendeletben megadott építési helyeken „épület és építmény létesíthető”.
Márpedig a fővárosi önkormányzat vezetése már az alakuló ülésen nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretnének új építkezéseket a Ligetben. Orbán Viktor kormányfő pedig az önkormányzati választások után azt ígérte, hogy a kormány semmit nem épít, amit a budapestiek nem akarnak. A kabinet tavasszal már egy salátatörvénybe rejtve felülírta a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalmat és lehetővé tették a projekt eredeti tervek szerinti befejezését.
Most a kormány még tovább ment. Rendeletben rögzítette az épületek helyét és egyúttal kimondta, hogy ezen semmilyen fővárosi rendelet nem változtathat.
- A kormány tehát újranyitja a Városliget-csatát, megpróbálja felülírni a budapesti választói akaratot és a miniszterelnök adott szavát. Mi viszont tartjuk magunkat a programunkhoz, elveinkhez, ha úgy kell, hát megküzdünk értük – írta még a közgyűlési vita előtt megjelent Fb-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester.
- A fővárosi önkormányzat az, aki semmibe veszi az egyeztetési kötelezettséget. A kormány erre a szabályszegésre reagált a Városliget beépítésével kapcsolatos új kormányrendelettel – jelentette ki Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztésért felelős államtitkár a Népszavának, válaszul arra a kérdésre, hogy miért is kellett felülírni a Városligeti Építési Szabályzatát még azelőtt, hogy arról egyáltalán döntött volna a Fővárosi Közgyűlés. Az államtitkár azzal indokolta a kormány lépését, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) létrehozásáról szóló kormányhatározat egyértelműen előírja, hogy a VÉSZ-módosítást a közgyűlés elé terjesztés előtt az FKT-ban kell egyeztetni. - Második alkalommal veszi ezt semmibe a főpolgármester, erre volt kénytelen reagálni a kormány. Tette ezt először a változtatási tilalom elrendelésével, most pedig az építési helyek törlésével. A kormány azonban szeretné nyitva tartani a lehetőséget a Liget-projekt befejezésére, egyetértés alapján. Ha nem ebben a ciklusban, nem ezzel a kormánnyal és fővárosi vezetéssel, akkor valamelyik következőben - mondta Fürjes Balázs
