Borús képet fest a magyarországi jogállam helyzetéről az Európai Bizottság jelentése, amely az igazságszolgáltatás működéséről, a korrupció elleni küzdelemről, a média sokszínűségéről valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréről ad átfogó értékelést. A brüsszeli beszámoló szerint Magyarország mind a négy vizsgált területen rosszul teljesít, sokkal több az aggodalomra okot adó fejlemény, mint a dicséretre méltó.
Az Európai Bizottság először készített átfogó elemzést a jogállam helyzetéről mind a 27 tagállamban. Az értékelések célja megelőzni a bajt és felhívni a figyelmet a kockázatokra, majd párbeszéd útján orvosolni a problémákat.
Magyarország esetében ezzel kissé elkésett a brüsszeli testület, hiszen az uniós értékek érvényesülésének rendszerszintű kockázatai miatt már hosszú ideje eljárás folyik ellene az EU miniszteri tanácsában. Vera Jourová bizottsági alelnök a Népszava kérdésére ugyanakkor aláhúzta: a magyar kormánnyal is folytatni kívánja a dialógust, az Európai Bizottság senki előtt sem zárja be az ajtót, hiába döntött úgy Orbán Viktor, hogy megszakít vele minden politikai kapcsolatot.
A brüsszeli testület véleménye szerint Magyarországon meg kell erősíteni a bíróságok függetlenségét. A jelentés külön kiemeli az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatal közötti hatásköri feszültségeket, és aggályosnak nevezi, hogy a Kúria törvénytelennek ítélt egy előzetes döntéshozatali kérelemre irányuló beadványt az EU Bíróságához. Megjegyzi, hogy a hagyományos eljárás kiiktatásával lehetővé vált az Alkotmánybíróság parlament által választott tagjainak kinevezése a Legfelsőbb Bíróságba. A brüsszeli testület ugyanakkor méltatja a bírósági eljárások minőségét és hatékonyságát, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációját.
A független ellenőrző mechanizmusok hiánya, valamint a politika és egyes hazai üzleti vállalkozások szoros összefonódása hozzájárul a korrupcióhoz - áll a bizottsági jelentésben. Elvétve fordul elő, hogy magas beosztású személyek ellen eljárás indul korrupció miatt. A fontos hivatal betöltő emberek, illetve a közvetlen környezetük által elkövetett korrupciós ügyek felderítése következetesen elmarad. Az Európai Bizottság szerint a civil szervezeteket övező ellenséges környezet és az átláthatósággal, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák együttesen szűkítik a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit és gyengítik a korrupcióellenes fellépést.
Hosszan taglalja az értékelés a magyarországi média helyzetét. A bizottsági megítélés szerint kifogásolható a Médiatanács függetlensége és hatékonysága, nem biztosított a média tulajdonviszonyok átláthatósága. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása veszélyezteti a média sokszínűségét. A kormány az állami hirdetésekkel közvetett politikai befolyást gyakorol a sajtóra. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, felvásárlásuk aggodalmakat kelt.
Aggasztónak találja az Európai Bizottság a magyar jogalkotási folyamatot is, elsősorban az átláthatóság hiánya, valamint azért, mert csökken a nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok használata. Jogbiztonsági kérdéseket vet fel az állami szervek lehetősége jogerős bírósági határozatok Alkotmánybíróságon történő megtámadására. A független intézmények gyengülése és a civil társadalomra nehezedő nyomás gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Az Európai Bizottság mostantól évente meg el fogja készíteni a jogállam állapotát felmérő jelentését. Az idei értékelést hamarosan megtárgyalja az Európai Parlament, októberben pedig a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. Mind Vera Jourová, mind Didier Reynders igazságügyi biztos azt hangoztatta, hogy a beszámolóval nem kívánják helyettesíteni az Európai Unió egyéb eszközeit a jogállam elősegítésére. Nem mondanak le sem a kötelezettségszegési eljárásokról, sem a 7. cikkelyes eljárás elindításáról, sem a pénzügyi szankciókról, ha az EU-s elveket bárhol megszegik.
