A családok védelme, a munkahelyek megőrzése, célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása a következő időszak legfontosabb feladatai. A válság kezeléséhez a költségvetési, a monetáris, valamint a versenyképességi politika határozott és összehangolt lépéseire van szükség - olvasható a Magyar Nemzeti Bank 50 pontos versenyképességi csomagjában, amit kedden hoztak nyilvánosságra. A jegybanknak nem lenne feladata, hogy versenyképességi ötleteket adjon a kormánynak, kapacitásait főleg elsődleges feladataira az infláció leszorítására és a forint védelmére kellene fordítania. Mind a két területen rendkívül gyenge teljesítmény mutat az MNB, hiszen az infláció és az euró árfolyama is az egekben. Ám láthatóan mostanában nem ezzel foglalkoznak a Szabadság téri bankpalotában.
Szó, ami szó, a kormány – a Pénzügyminisztérium, a vele vetélkedő innovációs tárca és az egyre nagyobb szerepet játszó külügyminisztérium – az eddigi eredmények alapján rászorul a jó tanácsra, ugyanis a koronavírus-járvány okozta válság kezelését nagyon eltolta: nem megfelelő pontokon, nem megfelelő eszközökkel avatkozott be a visszaesés következményeinek tompításához. A most nyilvánosságra hozott 50 ponthoz hasonló programmal a kormány még nem állt elő, ezért hiánypótlónak mondható a jegybank javaslatcsomagja.
A jegybank megismételte azt az alig burkolt kritikát, mely szerint az európai országokban ott volt visszafogottabb a nemzeti össztermék (GDP) csökkenése, ahol a kieső magánkeresletet képesek voltak kormányzati kereslettel legalább részben pótolni. Mint közismert a magyar GDP a második negyedben 13,6 százalékkal csökkent, ami az Unióban az egyik legnagyobb mértékű visszaesés volt, vagyis a magyar kormánynak startégiát kell váltania.
A második hullámban a foglalkoztatás megőrzését és a munkapiac védelmét továbbra is kiemelten kell kezelni – szögezi le a MNB. Sok vállalat a járvány első hullámában felélte tartalékait, s az a reményük is odaveszett, hogy gyorsan javulhat a gazdasági helyzet. Egyes ágazatokat különösen súlyosan érint a járvány elhúzódása, ezeken a területeken (például nemzetközi turizmus, szállítmányozás, szórakoztatóipar) a bevétel tartósan az első hullámhoz hasonlóan minimális szintre csökkenthet. Fontos biztosítani ezen ágazatokban a túlélés és a későbbi talpra állás feltételeit. Éppen ezért a súlyosan érintett, magas foglalkoztatotti létszámmal működő ágazatokban célzott kereslet-élénkítés szükséges – szögezik le a javaslat készítői.
A MNB elemzői szerint olyan egészségvédelmi szabályokat kell hozni, amelyek a járvány terjedését hatékonyan gátolják, de a gazdasági folyamatokat minél kevésbé akadályozzák. A jegybanki vezetők láthatóan elégedetlenek az egészségügyi védekezéssel: ezért az államilag támogatott koronavírus-tesztelések bővítését javasolják, különösen az egészségügyben és az oktatásban. Ez sokan követelték eddig is, ám a kormány a javaslatokra érdemben soha nem reagált, akár a szakmától, akár az ellenzéktől ékezett az. A magánegészségügyben elvégzett PCR tesztek állami ártámogatása elsősorban a gyanús esetek kiszűrését segítheti elő - vélik.
AZ MNB anyaga szerint meg kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét és támogatni szükséges a megváltozott mindennapi élethez való alkalmazkodásukat. Mindezek érdekében a MNB visszahozná és egyszerűsítené az augusztus végén megszüntet munkahelyvédelmi (bér)támogatásokat, illetve újra bevezetnék a már megszüntetett adókedvezményeket. A családbarát javaslatok között egyszerre javasolják a családi adókedvezmény összegének növelését, a háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetését, illetve a kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentességét. Szélesebb értelemben szintén a családok támogatását szolgálná, az államilag rögzített gázárak több lépcsőben való csökkentése, amely már évek óta esedékes lenne a piaci árak drasztikus csökkentése miatt.
Szorgalmazzák a egészségügyben és oktatásban dolgozók béremelését is. Rövidtávon, a járványhelyzet alatt átmeneti pótlékot javasolnak, de középtávon elengedhetetlen a szektorban az általános béremelés. Ezen túl még javasolják az alapvető élelmiszerek vásárlásának támogatását nagycsaládosok és nyugdíjasok számára a SZÉP-kártya rendszeren keresztül, illetve a kiszállított és elviteles éttermi ételek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését is.
A jegybank több lakáspiaci és otthonteremtési javaslatot is megfogalmazott, így például az általános 5 százalékos lakásáfa visszaállítását, 4 százalékos szektorális különadóval. A MNB szerint az államnak beruházásokkal pótlólagos keresletet kell teremteni, ebben már az elmaradt és elhanyagolt egészségügyi infrastruktúra és kutatási kapacitás fejlesztése ugyanúgy benne van, mint Via Carpathia projekt, vagyis Magyarország közúti és vasúti összekapcsolásának fejlesztése a magyarlakta határvidékekkel, a szomszédos országokkal. Az infrastrukturális fejlesztéseknél már a 21. századot meghatározó trendekre (például a digitalizáció, a zöld gazdaság) érdemes a hangsúlyt helyezni - teszik hozzá.
