Augusztusban 3,9 százalékra ugrott az éves infláció, ezzel szemben a lakosság áremelési várakozásai már 4,3 százalékon voltak ugyanekkor. A ténylegesen mért és a tömegek által érzett infláció különbsége a 2016-os mélypont óta trendszerűen nő. A magyar gazdaság mindig is a magas inflációjú gazdaságok közé tartozott, ez nagyobbrészt a folyamatosan leértékelődő forint következménye, amely a magyar gazdaság egyik versenyképességi eleme. A 2010-es évek első felében a lassú gazdasági növekedéssel a jegybank alacsonyan tudta tartani az inflációt, ám az elmúlt években folyamatosan nőtt az árnyomás a magyar gazdaságban. Ennek ellenére a jegybank – amely kizárólagos felelőse az infláció elleni harcnak –, nem törődött az egyre szaporodó figyelmeztető jelekkel, nem szigorított a monetáris politikán, nem emelte, hanem inkább alacsonyan tartotta a kamatot annak érdekében, hogy ezzel is a gazdasági növekedést segítse.
Ez a jegybanki politika bosszulta meg magát amikor beütött koronavírus-válság. A második negyedévben 13,5 százalékkal esett a GDP, és ezzel párhuzamosan a jegybanki inflációs célsávból majdnem kilépve 3,9 százalékra emelkedett az infláció. A jegybanknak a magas inflációra a kamatok emelésével kellene reagálnia, amit a múlt héten meg is tett. Ám a Monetáris Tanács nem a 0,6 százalékos alapkamatot emelte, hanem egy monetáris eszközt, a kereskedelmi bankok számára nyújtott egyhetes betét rátáját növelte 0,75 százalékra, de az elemzők szerint is a lényeg, hogy végre kamatot emelt az MNB.
Az augusztusban mért 4,3 százalékos inflációs várakozás nem is a legmagasabb az idén, ugyanis az előző hónapban még 4,5 százalékra taksálták a lakossági inflációt, míg az áprilisi korlátozások alatt hat százalékot is mértek. Ekkor ugrott meg ugyanis jó néhány élelmiszer ára, és ez emelte az egekbe a lakosság inflációs érzetét is. Így a jegybank a múlt héten kiadott Inflációs jelentésben inkább annak örül, hogy „lakosság inflációs várakozásai az áprilisi átmeneti növekedést követően májusban csökkentek, majd lényegében változatlanul alakultak augusztusig.”
Balatoni András a jegybank elemzési igazgatója szerint az augusztusi magas árindex annak hatása, hogy erre az időszakra esett a gazdaság újraindulása, és a szolgáltatók a korábban elhalasztott áremeléseiket ekkor lépték meg. Az indexet az is növelte, hogy a korábbi években az augusztus nem volt egy áremelős hónap – tette hozzá a jelentés bemutatásakor.
A MNB elemzési igazgatója ezzel azt akarta magyarázni, hogy a jegybank meglátása szerint átmeneti az infláció megugrása: szeptemberben még az augusztusihoz hasonló érték jöhet, aztán csökken az árnyomás. A jegybank prognózisa ennek némileg ellentmond: a MNB az idei 3,5-3,6 százalék után jövőre 3,4-3,6 százalékos inflációt vár, vagyis éves átlagban semmi nem változik. A jegybank szerint 2022-re három százalékra csökken a pénzromlás üteme, ezzel hosszú évek után végre újra elérjük a jegybank szoros értelemben vett inflációs célját. (A jegybank 2013 tájékán lazított a saját célján, azóta azt mondja, hogy nem pont a három százalék elérése a cél, hanem annak plusz-mínusz egy százalékos sávjában kell tartani az inflációt, ami végül is eddig teljesült.)
Az idén a legdurvábban az élelmiszerárak emelkednek, sőt jövőre is e termékcsoport drágulása lesz az infláció fő motorja; igaz az idei 8,5 százalék körüli ütemről 5,5 százalékra mérséklődik az élelmiszerek átlagos áremelkedése. Ez csak az átlag, ezen belül nagy szórások tapasztalhatók: az augusztusi KSH adatok szerint az idénygyümölcsök közel 50 százalékkal drágultak egy év alatt. Az MNB szerint az ipari termékek árai mind a két évben – idén és jövőre – visszafogottan 1,4 majd, 1,1-1,6 százalékkal emelkednek. Az elmúlt években a inflációt az élelmiszerárak mellett a szolgáltatások húzták: ezen a téren a MNB nem vár nagy változást, az idei 4,8 százalék után jövőre 3,9 százalékot jeleznek előre, vagyis lassul az áremelkedés, de még mindig átlag felett marad. A szolgáltatások árait az elmúlt években megugrott bérek húzták. Az elemzői várakozások szerint azonban 2021-ben jóval szerényebb béremelésekre lesz lehetőség, így csökkenhet a szolgáltatások áremelkedési üteme is.
Az idén az olaj- és üzemanyagárak mérsékelték az inflációt, ám ezen a téren komoly fordulatot vár az MNB. Az előrejelzésük szerint idén a benzinkutakon az árak éves átlagban 5,3 százalékkal mérséklődnek, 2021-ban azonban kifut a csökkenő trend és 7,9 százalékos éves áremelkedéssel számolnak. A gyors áremelkedést az MNB részben a kőolajárak várható emelkedésére alapozza, ami nagyban függ attól, hogyan mászik ki a világgazdaság a Covid-19-es gödörből, vagyis miként emelkedik a kereslet.
Ezen felül az üzemanyagárakat nagymértékben befolyásolja a forint árfolyamának várható alakulása is, ám erről a kialakult évtizedes szokásoknak megfelelően mélyen hallgat a jegybank. Egy biztos, a forint jelenleg nincs jó formában, sőt néhány napja az euró ára egészen 366 forintig emelkedett. Az piaci elemzők éves átlagban idén 360, jövőre 365 forintos eurót várnak, vagyis a forint trendszerű gyengülésére számítanak, amely magyarázhatja az üzemanyagárak ilyen erőteljes növekedését.
