A Mulan nem egy egyszerű kalandfilm. Alighanem a forgatókönyvet is másként írták volna meg, ha nem zajlana egyre élesedőbb geopolitikai harc az Egyesült Államok és a Kína között. Másrészt a jelenlegi, Hszi Csin-ping elnök által fémjelzett politikai vezetés az emberek nacionalizmusára épít, amire különösen fogékonyak a fiatalok. Véget ért a „békés felemelkedés” időszaka, Kína egyre határozottabban terjeszti saját ideológiáját a világban. A Mulan is ennek a propagandának a része, mutat rá a Le Figaro. Mulan a Nyugatról érkezett ellenséggel szemben harcol. A muszlimokról van szó, akik másodrangú polgároknak számítanak a mai Kínában, számos beszámoló olvasható a biztonsági erők ujgurokkal szembeni fellépéséről Hszincsiang tartományban. A film bírálói szerint az alkotásban mintha a kínai kommunista párt igazolni akarná, miért is van szükség erre a represszióra a vallási kisebbséggel szemben. Talán az sem véletlen, hogy Mulan bölcs apjának alakja – külsőre is – hasonlít Hszi Csin-ping elnökhöz.
A nagy kérdés az, miként befolyásolhat ennyire a kínai kormányzat egy hollywoodi, a Disney által készített filmet? Egy augusztusban megjelent, a Pen America nevű, a szabad véleménynyilvánítást vizsgáló csoport által készített 94 oldalas tanulmány górcső alá vette, hogy Peking mily módon férkőzött be az amerikai filmiparba. Ebből kiderül, hogy a Mulan voltaképpen a jéghegy csúcsa, több alkotás szövegét is megváltoztatták azért, hogy Kínával ne rúgják össze a port, közéjük tartozik az Iron Man 3, a Z világháború 2, valamint a jövőre bemutatandó Top Gun: Maverick.
A tanulmány megállapította, hogy a kínai kommunista párt áll a háttérben. Közismert, hogy az országban milyen mértékű a cenzúra, s az úgynevezett Aranypajzs révén megszűrik a külföldi tartalmakat, de az csak a Mulan megjelenésével vált nyilvánvalóvá, hogy Peking az ideológiai terjeszkedésben már az amerikai filmipart is elérte és ez a folyamat már évek óta megfigyelhető. A Bohém Rapszódiából például kínai hatásra töröltek egy az azonos neműek kapcsolatára vonatkozó tartalmat, de jeleneteket töröltek több alkotásból is (Star Trek: Beyond, Alien: Covenant 2, Skyfall, Mission: Impossible III), például olyanokat, amikor kínaiakat gyilkoltak meg.
Hollywood nem akar ujjat húzni Pekinggel, hiszen hatalmas piacról van szó. 2019-ben csak három film (Bosszúállók: Végjáték, Pókember: Idegenben, Halálos iramban: Hobbs & Saw) összesen 2,6 milliárd dolláros bevételt hozott az országban. Richard Gere már júniusban, az amerikai szenátusban figyelmeztetett a kínai veszélyre. „A pekingi cenzúra az amerikai filmstúdióknak azzal az óhajával ötvöződik, hogy minél jobban jelen akarnak lenni a kínai piacon. Ez pedig öncenzúrához vezet” – fejtette ki a filmcsillag. A jelentés szerint egyébként 2019-ben egy héttel a bemutató előtt vették le a műsorról a Volt egyszer egy Hollywood című filmet, mert rendezője, Quentin Tarantino nem ábrázolta kellően „hősiesnek” Bruce Lee-t.
Kínai illetékesek nem is tagadják, hogy szoros együttműködésre törekednek Hollywooddal, de a hivatalos állítás szerint ennek csak az az oka, hogy „tanulni akarnak az amerikaiaktól”. Ez a mind szorosabb együttműködés azonban valójában csak károkat okoz. Bár anyagilag Hollywood számára nyilván megéri közeledni Pekinghez, a filmekkel minőségével azonban sem a kínai, sem a világ többi nézője nem elégedett. A kínaiakat például az zavarja, hogy az alkotásokban rendre sztereotípiák hangzanak el hazájuk kultúrájáról.
A bujtatott agymosás hatására a világban több országban bojkottra szólítottak fel a Mulan ellen és színvallást követeltek a Disney-től, tegye közzé, milyen kapcsolatokat is ápol a kínaiakkal. Mindenesetre már a kínai kormány igyekszik úgy tenni, mintha semmi köze sem lenne a Mulan sikertelenségéhez. Közlése szerint az alkotás arról tanúskodik, hogy készítői alig ismerik az ország kultúráját. Azt a kultúrát, amelyet a jelenlegi pekingi vezetés formál át.
