Budapest;cégek;

- „Sok pénz folyt ki feleslegesen”

A fővárosi cégek legtöbbje kiskirályságként működött eddig – mondja Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding vezetője.

Lassan kilenc hónapja vezeti a főváros hat cégét összefogó a Holdingot, amelynek a kedvéért otthagyta az üzleti világot. Mennyire volt nehéz az átállás?

Átestem némi kulturális sokkon, nem tagadom. Az önkormányzati rendbe illeszkedés is tartogatott kihívásokat, de ennél sokkal jobban zavar a hatékonyság és a világos célkijelölés hiánya, a sokféle szempontból avítt vezetései módszerek, a „mit hogyan nem lehet megcsinálni” hozzáállás.   

Azért ez nem az első próbaút a multivilágon túl, hiszen másfél évig Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt az Együttben.

Az nagyon más volt. Inkább hasonlított egy összetett projektmunkához. A jelenlegi munkám viszont egy nagy struktúra működtetése. 

Állandósult az üzengetés a kormány és a főváros között pénzügyekben. Hogyan látja ezt a vitát?

Megdöbbentő, hogy milyen alacsony színvonalon zajlik ez a kommunikációs offenzíva. Az ugyanis nonszensz, hogy a pénzügyi helyzetet annak alapján ítélik meg, hogy fizetésnapon mennyi pénz van a számlán, miközben az ezzel szemben álló kötelezettségeket figyelembe se veszik. A kormány borzasztóan sarcolja a fővárosi önkormányzatot. A helyzeten pedig továbbront a járvány. Mindez számomra azt jelenti, hogy a főként önkormányzati kompenzációból élő vállalatoknál kevesebb pénz lesz, mint tavaly, miközben a feladatok növekednek. A holding körébe tartozó társaságok működése sok esetben elmarad a 21. század munkaszervezési optimumától, ráadásul nagyon nehezen tudjuk magunkhoz csábítani és megtartani a munkavállalókat, aki már látott egy fővárosi vállalati telephelyet, tudja, miről beszélünk. 

Cégvezetőket láthatóan nehezen találnak, az FKF-t például a Főtáv vezérigazgatója felügyeli másodállásban.

Egy ilyen önkormányzati cég vezetése félig-meddig karitatív cselekedet, a nagy kihívások mellé a piacihoz, de még az állami vállalatokhoz mérten is jóval kevesebb fizetség jár. Esetenként alig fele. Ami az FKF-t illeti: az ügydöntő felügyelőbizottság vezetésével sok fontos átalakítás történt. Bár ez városvezetői döntés, de én is úgy hiszem, hogy az új vezető kinevezésével érdemes megvárni az új hulladéktörvényt, amely alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi kukaholding uralta rendszert. Az biztos, hogy az NHKV nem vált be, a jelenlegi modell gyakorlatilag finanszírozhatatlan.   

Mennyire nyúlnak bele Karácsony Gergelyék a holding ügyeibe? Mennyire együttműködők a régi-új cégvezetők?

Én egy programmal jöttem ide, amit támogatott a főpolgármesteri kabinet. A BVH az elmúlt 10 évben nem volt több egy igazgatósági titkárságnál valós feladatok és döntési jogkörök nélkül. Most egyértelműen az a cél, hogy ez a holding legyen az önkormányzat egyik gazdasági csúcsszerve, amely keresi a társaságok közötti együttműködési lehetőségeket, a hatékonyabb és takarékosabb működés útjait. Ez nem megy anélkül, hogy bele ne szólna a cégek irányításába, ami nyilvánvalóan nem arat osztatlan sikert. A vállalatok legtöbbje kiskirályságként működött ez idáig, ennek most vége. Első lépésként a cégeket egyenként kell rendbe tenni, utána jöhetnek majd a közös dolgok. Ezt a városvezetés teljes mértékben támogatja. A BVH érdekérvényesítő képessége nagyon sokat változott és ezt a cégvezetők is érzik.   

A városvezetés időnként durván közbeavatkozik. A legutóbb például a temetkezési szolgáltatások hatósági árainak emelését akadályozták meg a Demokratikus Koalíció kérésére.

Ha a városvezetés nem is, de a politikai környezet igen. A temetési díjak emelése egyébként csak a hatósági árra vonatkozott volna, ami a temetkezési költségek felét teszi ki, a többi a piaci szereplők belátásától függ. Hat éve nem emelt árat a főváros, miközben nagyon megnőttek a költségek. Az áremelés lehetővé tette volna, hogy jövőre 300 millióval kevesebb támogatást kapjon a Budapesti Temetkezési Intézet. A jelenlegi megszorítások közepette ez nagyon nagy pénz. Ez politikai döntés volt, amivel nem tudok mást tenni, mint tudomásul venni.   

A kormányzati szorításában mennyire képes a főváros megadni a cégeknek a normál működéshez szükséges támogatást? Előállhat-e bármelyik vállalatnál csődhelyzet?

Egyik vállalatot sem fenyegeti csőd, de mindegyikre súlyos csapást mér a járvány, a válság és az elvonások. Az elmúlt évek sikersztorijának számító gyógyfürdők például 12 milliárd forint bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni, ott tavasz óta gyakorlatilag krízismenedzsment zajlik. Ebben a pénzügyi présben muszáj lesz hozzányúlni az évtizedes tabukhoz és modernizálni.   

Ha már gyógyfürdők: a Rác fürdő felszámolási eljárása már minden határon túl van, miközben a NER-cápák ott köröznek körötte. Mit tesz a főváros az ügy megoldása érdekében?

A főváros várja, hogy a felszámoló végre meghirdesse a Rác fürdőt, amelynek megvételére jó eséllyel pályázik. Nagy kérdés, hogy utána mit kezd az ingatlannal, mit értékesít és mit üzemeltet majd. Nem hiszem, hogy a főváros jó szállodaüzemeltető lenne, de várjuk meg a felszámolási eljárás végét, hiszen a piac most gyorsan változik, illetve az új uniós pénzügyi ciklusban erre is elérhető források nyílhatnak meg akár a városok által közvetlenül elérhető pályázatok között. 

A városvezetés fontos célja volt a közbeszerzési eljárásrend átalakítása. A holding, hogy áll ezen a téren?

Szépen hangzik, hogy a közbeszerzések révén a közpénzek felhasználása átláthatóbb és hatékonyabb lesz. De a jelenlegi jogszabályi környezetben nagyon nehéz közbeszerzéseken keresztül elérni a kívánt célokat. Ugyanakkor minden piaci logika azt diktálja, hogy a fővárosi társaságok ne külön-külön bonyolítsák a hasonló tárgyú beszerzéseket. Másrészt bizonyos feladatokat, például marketing, IT is felesleges cégenként elvégezni és megfizetni. Ha ezeket egy-egy központba szervezzük, akkor olcsóbbá tehetjük a működést. Nem az a cél, hogy mamutot építsünk, hanem hogy átalakítsuk ezeket a részben még mindig államszocialista nagyvállalatként működő cégeket. Nekem az is siker, hogyha észreveszek egy feleslegesnek tűnő 40 milliós tételt az üzleti tervben és azt törlik. Ha sikerül elérni, hogy a Főtáv ne nyomtassa ki több száz példányban az üzleti jelentését, ha már egyszer fenntartható várost építünk, vagy ha a cégek végre befejezik a borzalmas műanyag reklámajándékok tömkelegének vásárlását.   

Keresték már meg különféle kérésekkel, mondjuk egy jobb szerződés reményében, netán egy közbeszerzési tender feltételeinek alakítása érdekében?

Egy ilyen beszélgetésem se volt. Az első percben világossá tettem, hogy velem ilyet nem is lehet folytatni. De az általam elvártnál lassabban haladunk az örökség feldolgozásában.

A választások után hat cégvezetőt menesztettek kétes szerződések okán. Azóta viszont nem hallani, hogy bármely korábban kötött szerződést felbontotta volna a főváros. Olyan cégek maradtak partnerei a fővárosnak, mint például a Mészáros-birodalomhoz tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz. Hol tart a főváros a kontraktusok átvilágításával?

Nekem nem az a dolgom, hogy politikai szempontok alapján ítéljem meg a szerződéseket. A hasznosság számít. A Hungarikum közvetítésével korábban kötött biztosítási szerződések jelenleg is hatályosak, de tavasszal mindet újratárgyaltuk és jelentős díjcsökkentést értünk el. Koronavírus járvány idején egyébként sem azt tartottam a legfontosabb feladatnak, hogy új biztosítási közbeszerzést hirdessek. De ahogy haladunk előre, úgy buknak elő az újabb és újabb furcsa megállapodások. A korábbi szerződések felülvizsgálata és a felelősség megállapítása azonban a most felállt vizsgálóbizottság feladata lesz.

Józsefváros mindenesetre elkezdte feltépdesni a Fidesz-csápokat.

Kétségtelen, hogy sok pénz folyt ki feleslegesen a fővárosi cégekből is. Én a borzalmas hatékonytalanságot akarom megszüntetni.

Elképzelhető, hogy legvégül valamennyi fővárosi céget, beleértve a BKV-t és a BKK-t is, egy holding ernyője alatt vonják össze?

Szakmailag nem tartanám helyesnek, és nincsenek is ilyen személyes ambícióm. Először itt szeretnék rendet rakni. A holdingba amúgy sem illeszthető be a BKV és a BKK, de elég rendbe tenni valója van az ottani menedzsmentnek.

NévjegyWalter Katalin Németországban és az USA-ban tanult közgazdaságtant, 15 évig dolgozott a McKinsey and Company tanácsadó cégnél. Később az Erste Bank és a Citibank lakossági üzletágának integrációját irányította. Tavaly szeptembertől decemberig a CEU vezérigazgatójaként az egyetem Bécsbe költözését irányította, január eleje óta a BVH vezérigazgatója.

Idén már hétszer repült Szijjártó Péter külügyminiszter rendőrségi helikopterrel – tudta meg a Népszava a rendőrségtől.