A jegybank Magyarországon 6,8-5,1 százalékos csökkenéssel számol. Jövőre viszont 4,4-6,8 százalékos növekedés jöhet. A második hullám megjelenésével a magyar cégek várakozásai romlottak, ami fontos változásokat hoz a munkaerőpiacon. A romló helyzetet érzékelik a háztartások is, ezért növelik megtakarításaikat: kevesebbet fogyasztanak, ami visszahat a növekedésre. Az MNB jósai szerint a háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi szinthez mérten idén 2,2-4 százalékkal csökkennek. Ugyanakkor jövőre már 4,1-5,5 százalékos növekedést várnak. A fogyasztás mérséklődése egyfelől természetes folyamat, hisz a háztartások tartalékolnak a rosszabb időkre. Másrészt létezik a visszaesésnek és ezzel párhuzamosan a megtakarítások növekedésének egy kikényszerített oldala is. A tehetősebbek egy része ugyanis, bár megtehetné, a járványveszély miatt csökkentette éttermi, kulturális fogyasztását, vagyis kevesebbet járnak vendéglőbe, színházba, moziba.
A magyar vállalatok az első hullám idején igyekeztek megtartani a munkaerőt – hívta fel a figyelmet Balatoni András, az MNB elemzési igazgatóságának vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A cégek az első félévben még csak a részmunkaidős foglalkoztatás növelésével, a ledolgozott munkaórák csökkentésével, illetve fizetés nélküli szabadsággal kezelték a leállást. Ennek előnye, hogy a foglalkoztatójukhoz közel maradó munkavállalókat a felfutáskor könnyebb lesz mozgósítani. A vírus második hulláma miatt gyengébb hazai fogyasztásra számítanak. Ehhez viszont már kénytelenek lesznek elbocsátásokkal alkalmazkodni a cégek – véli az MNB igazgatója. A harmadik negyedév még viszonylag jól sikerült, eddig még emelkedett is foglalkoztatás. A második hullám miatt azonban az ősszel és jövő év elején a foglalkozás csökkenése várható. Az év végén összességében 110-160 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd a versenyszférában, mint 2020 elején – vázolta Balatoni András.
A jegybank háttéranyagából kiderül, hogy a harmadik negyedévben mintegy 3,4 millió ember dolgozott a versenyszférában. Ez a létszám 2021 első hónapjaira akár 100 ezer fővel is csökkenhet. Hasonló folyamat rajzolódik ki a munkanélküliségi rátában is, ami a borús előrejelzések szerint felkúszhat egészen 6,5 százalékra is, de rövid távon meghaladja az öt százalékot. Ezt követően, ahogy a gazdaság élénkül, a munkaerőpiac is rendeződni kezd és 2022 második felére érjük el a négy százalékos munkanélküliséget, vagyis a teljes foglalkoztatást – fogalmazott Balatoni András.
Hasonló folyamatok várhatók a bérekben is: az elmúlt időszak magas emeléseit 2021-re felváltja a 6-7 százalékos bruttó bővítés. Ez továbbra is jelentős, mintegy három százalékos reálnövekedést jelent azoknak, akik a munkaerőpiacon maradnak.
Az MNB elemzői azzal számolnak, hogy az eurózóna főbb gazdaságai a vártnál lassabban másznak ki a Covid-válságból. Ezért a térség 2022-re sem éri el 2019-es gazdasági teljesítményét. A magyar gazdaság ennél egy fokkal szerencsésebb: a lassabb felzárkózás ellenére a magyar bruttó hazai termék, a GDP szintje 2022-re elérheti a válság előtti, 2019-es szintet.
Az MNB elemzői szerint az áremelkedés a következő két évben is itt megmarad: 2020 3,5-3,6, a jövő év pedig 3,4-3,6 százalékos drágulást hozhat. A jegybank szerint a 3 százalékos célt 2022-re éri el a magyar gazdaság.
