Úgy tűnik, inkább csak szavakban elkötelezett az infláció féken tartása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mivel az idén és jövőre még bőven 3 százalék feletti pénzromlásra számítanak. A jegybank az idén 3,5-3,6 százalékos inflációt vár, és 2021-ben is hasonlóval számol – közölte Virág Barnabás alelnök az MNB Monetáris tanácsának keddi ülése utáni online sajtótájékoztatóján. A GDP az idén 6,8-5,1 százalékos sávban csökkenthet, amit jövőre 4,4-6,8 százalékos növekedés is követhet. Azokban a gazdaságokban volt kisebb az első félévben a visszaesés, ahol a kormányok igyekeztek kipótolni a kieső gazdasági keresletet – fogalmazott az alelnök, amit nagyon szolid bírálatként is lehet értelmezni a magyar kormány felé. Összességében a jegybanki elemzők szerint a következő választási év, azaz 2022 elejére lesz ott magyar gazdaság, ahonnan 2019 végén elindult. Vagyis két évet rabol el a magyar gazdaság életéből a koronaválság.
A magyar gazdaság az első félévben 6,1 százalékkal csökkent. A második negyedévben mért 13,6 százalékos hazai GDP-zuhanás a régióban az egyik legnagyobb esés volt. A jegybank az elmúlt hónapokban csapdába is esett, a durva visszaesés mellett ugyanis a magyar gazdaság produkálta a legmagasabb inflációs mutatót: augusztusban 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ezen belül egyes élelmiszerek árai 20-40 százalékkal emelkedtek. Márpedig az MNB elsődleges törvényi kötelezettsége az infláció elleni harc, és csak akkor támogathatná a kormány gazdasági politikáját, ha ez teljesül. A jegybank inflációs célja az évi 3 százalékos pénzromlás, plusz mínusz 1 százalékos tűréssel. Augusztusban e széles sávból majdnem kilépett az infláció. Az MNB szerint a szeptemberi árnyomás még az előző havihoz hasonló mértékben alakul, azt követően csökken. Ezzel együtt még 2021-re is 3,4-3,6 százalékos pénzromlást várnak. Ilyen inflációs környezetben pedig a jegybanknak szigorítania kellene a monetáris politikán, végső soron akár a kamatok emelésével. Ám ha erre kerülne sor, akkor a gazdasági kilábalást fékezné a növekvő hitelkamatokkal, ezért volt kérdés, hogy az MNB milyen kommunikációba kezd. Nos, a Monetáris Tanács kedden változatlanul 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot és csupán szavakban próbálta demonstrálni elkötelezettségét a pénzromlás elleni küzdelemben. Virág Barnabás ugyanis úgy fogalmazott: nem lehet hátradőlni, a kulcs az infláció elleni harc.
A jegybank emellett - részben támogatva a gazdaságélénkítést - arról is döntött, hogy a vállalati kötvényvásárlási programjának keretösszegét 450 milliárdról 750 milliárd forintra emeli, vagyis a nagyvállalatoknak plusz 300 milliárd forintnyi kötvényét kész megvásárolni.
A jegybank nem mondhatott mást, mint amit Virág Barnabás alelnöktől hallhattunk – kommentálta lapunknak a fejleményeket Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője ugyanakkor az elhangzottak ellenére nehezen tudná elképzelni, hogy az MNB kamatot emelne, ha az infláció feljebb szalad, illetve tartósan ott ragad. Török Zoltán egyébként a jegybanki elemzőknél magasabb inflációt jósol. Szerinte 2021 végéig inkább a 3,5-4 százalékos sávban marad a pénzromlás üteme, de erre mondhatja az MNB azt, hogy az belefér a 2-4 százalékos inflációs célsávba. Az új jegybanki GDP-prognózist ugyanakkor üdvözölte az elemző, mondván: ez egy komoly váltás a 0,3-2 százalékos pozitív növekedési prognózishoz képest. Reális az az előrejelzés, miszerint 2022-re éri el a magyar gazdaság azt a szintet, ahol tavaly év végén tartott - tette hozzá.
