Az alapjövedelem ötlete már az 1970-es években felvetődött, az elképzelés szerint egy adott országban minden állampolgár feltétel nélkül kapna egy minimális összeget, amely elegendő lehet a megélhetéshez. Az alapjövedelem kiváltana minden szociális juttatást, de akár még az állami nyugdíj egy részét is, egyszerűbbé téve a szociális ellátások rendszerét. Mindemellett létbiztonságot teremt, csökkenti a társadalmi egyenlőtlenséget, ám hátránya, hogy az alanyi jogon mindenkinek járó jövedelem az állam számára meglehetősen költséges.
Az alapjövedelem magyarországi bevezetését tűzte zászlajára a Párbeszéd Magyarország nemrég megtartott kongresszusán. A téma ismételt felemelését a Covid-19 okozta válság nyomán kialakult létbizonytalansággal magyarázta Karácsony Gergely, a Párbeszéd frissen megválasztott társelnöke. A politikus azt is bejelentette, hogy a párt aláírásgyűjtő-kampányba kezd az alapjövedelem népszerűsítéséért, mert szerinte ott lehet egyenlőség, ahol valamilyen védőháló minden állampolgárnak jólétet biztosít. A minden magyar állampolgárnak alanyi jogon járó alapjövedelem mellett érvelt Szabó Tímea párt társelnöke is, aki szerint fel kell számolni a létbizonytalanságot, azt az elképesztő és ijesztő méreteket öltő jövedelem-különbséget, ami az elmúlt 10 évben alakult ki Magyarországon.
A párt szerint lehet olyan költségvetést készíteni, amely a gyerekek havi 50 ezer és felnőttek havi százezer forintos alapjövedelemét biztosítaná, ehhez csak „3300 milliárd forintos átcsoportosításra lenne szükség". Szabó Tímea szerint erre fedezetet nyújtanának a korrupciós túlárazások visszavágása a közbeszerzéseknél, vagy az olyan pazarló beruházások, mint Paks-2, illetve a NER-cégeknek juttatott turisztikai fejlesztések elhagyásával akár már holnaptól finanszírozható lenne az alapjövedelem – mondta Szabó Tímea.
A Párbeszéd már 2015-ben is kezdeményezte idehaza az alapjövedelem bevezetését, akkor szinte a teljes közgazdász szakma elutasította a merész és újszerű javaslatot. A Magyar Nemzeti Bank vezető elemzői 2017-ben az alapjövedelem hazai bevezetése ellen érveltek, mondván, az a fennálló szociális egyenlőtlenségek kezelésére a jelenleg rendelkezésre álló eszközöknél rosszabb és pazarlóbb válasz lenne. Érvelésük szerint a túlzottan alacsony összeg nem lenne elegendő a megélhetéshez, míg ha olyan magas lenne a jövedelem mértéke, hogy az biztosítsa a megélhetést, akkor nagyon erős ellenösztönző lenne a munkavállalással szemben, így végső soron a saját forrását (az adóbevételeket) ásná alá.
A magyar társadalom az utóbbi hónapokban – talán épp a válság miatt – rendkívüli módon támogatná az alapjövedelem bevezetését: a napi.hu megrendelésre a Pulzus Kft. által készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány vezesse be az általános alapjövedelmet. Ezen belül 53 százalék szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell lépni, míg további 27 százalék szerint ezt csak fokozatosan támogatná. Az elutasító 20 százalék a költségekkel, illetve annak unikális jellegével indokolta nemleges válaszát. Vagyis az alapjövedelem intézménye a magyarok körében nyitott fülekre talál már most is.( A kormány az alapjövedelemről hallani sem akar, ők a "munkaalapú" társadalmat építik - legalábbis szavakban.)
A felmérési eredmények ellenében is szkeptikus Adler Judit, aki szerint rövid távon nem lenne egyszerű lenyomni az alapjövedelem ötletét sem a közgazdászok, sem a társadalom torkán. Ugyanakkor, tette hozzá, a jelenlegi jövedelemelosztási rendszer a nyolc órás munkaidővel, a teljes foglalkoztatással az 1850-es években alakult ki. Ez a foglalkoztatási forma egyre kevésbé lesz tipikus a következő évtizedekben, új munkavállalási formák jelennek majd meg, ezért a társadalmon belüli jövedelemelosztást előbb-utóbb újra kell gondolni, mert ha nem, akkor szélsőséges jövedelemkülönbségek alakulhatnak ki, amely nem kívánt, akár erőszakos társadalmi reakciókat válthat ki – mondta a Népszavának a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A kutató szerint ma is rengeteg olyan társadalmilag hasznos „munka” van – mint az anyaság, az otthonápolás, az otthoni idősgondozás –, amelyet nem becsül meg anyagilag a társadalom, illetve csak a fekete zónában tud működni. Erre a problémára előbb-utóbb megoldást kell adni, azt, hogy ez az alapjövedelem lesz-e, vagy valami más, még nem lehet tudni. Nem biztos, hogy ezt a gondot már most kezelni kell, de egy-két évtizeden belül a modern társadalmak valós problémája lesz a változó foglalkoztatási módok teremtette kihívás – például a robotizálás terjedése miatt - tette hozzá Adler Judit.
