A üvegházhatású gázok folytatódó kibocsátása miatt, az Antarktisz és Grönland jégpáncéljának olvadásával csaknem 40 centiméterrel nőhet meg a világ tengereinek szintje az évszázad végéig – erre figyelmeztet egy csütörtökön közzétett nagy nemzetközi tanulmány.
Az óriási jégsapkák annyi vizet tartalmaznak, amennyi 65 méterrel is megemelheti az óceánok vízszintjét, és a kutatókat egyre jobban nyugtalanítja olvadásuk üteme, amely az ENSZ szakértői által felállított forgatókönyvek közül a legrosszabb változat megvalósulása felé mutat.
Több mint három tucatnyi kutatóintézet kutatói a hőmérséklet és az óceánok sótartalmának adatai alapján készítettek számos számítógépes modellt a grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadására.
Két klímaforgatókönyvet állítottak fel: az egyik szerint az emberiség tovább szennyezi a légkört a jelenlegi szinten, egy másik szerint a karbonkibocsátást 2100-ra drasztikusan visszaszorítják.
A magas károsanyagkibocsátási szcenárió esetében a század végére az antarktiszi jég olvadása miatt 30 centiméterrel nő a tengerszint, a grönlandi jég olvadása pedig további 9 centivel emeli a vízszintet.
pusztító viharok sújtanának le, és az emberek százmillióinak otthont adó partmenti régiókat ismétlődő és súlyos áradások fenyegetnék.
Még a károsanyagkibocsátás mérséklődésének forgatókönyve esetén is mintegy 3 centiméterrel nőne a tengerek szintje a grönlandi olvadás miatt 2100-ig, mivel akkor is további 1 Celsius-fokkal nőne a globális hőmérséklet.
Anders Levermann klímaszakértő, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet (PIK) tudósa szerint "nem annyira meglepő, hogy ha tovább melegítjük a bolygót, több jég olvad el, ha több karbont juttatunk a légkörbe, több jég olvad el Grönlandon és az Antarktiszon". Rajtunk múlik, milyen gyorsan engedjük emelkedni a tengerszintet – fűzte hozzá.
A nemzetközi tudóscsoport tanulmányát a The Cryosphere Journal című folyóiratban publikálta.
Levermann hangsúlyozta: a tengerszintek emelkedését előrevetítő forgatókönyvek különbségei nem indokolják, hogy mihamarabb ne csökkentsék a károsanyagkibocsátást. "A bizonytalanság nem indok arra, hogy csak álljunk és várjunk, éppenséggel azonnali lépéseket tesz szükségessé" – mondta. "Már tudjuk, hogy valami történni fog. Csak azt nem tudjuk, milyen rossz lesz" - figyelmeztetett.
A 20. és a 21. század fordulójáig Nyugat-Antarktisz és Grönland jégtakarói általában annyi jégtömeget halmoztak fel, amennyi elolvadt, azaz a friss havazás kompenzálta a jégveszteséget. Az elmúlt két évtizedben a globális felmelegedés megbillentette ezt az egyensúlyt. Tavaly 532 milliárd tonna, rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon. Ez az olvadás 40 százalékban járult hozzá 2019-ben a tengerszint emelkedéséhez.
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi jelentésében azt jósolta, hogy 2100-ig a grönlandi jégolvadás 8-27 centiméterrel emelheti a tengerek szintjét. Becslésük szerint az antarktiszi olvadás további 3-28 centiméterrel növelheti a tengerek szintjét az évszázad végére.
