Nehéz lesz megállítani a koronavírus terjedését Franciaországban. A kormányzat azzal próbálja nyugtatni az embereket: jobb a helyzet a tavaszihoz képest, mivel most jóval több tesztet hajtanak végre, a mintavételek száma eléri a heti egymilliót, miközben áprilisban e tekintetben az ország még igen rosszul állt más nyugati államokhoz képest. A drámai emelkedést jelzi azonban az is, hogy a július elején mért 1,3 százalékról 5,4-re emelkedett a pozitív tesztek aránya. A járvány a fiatalabbak között tombol, így a kórházak egyelőre nem értek teljesítőképességük határához, de a vírus hamarosan átterjedhet az idősebbekre is. A veszélyt jelzi, hogy hétfőn 545, kedden pedig 642 koronavírussal fertőzött személyt vettek fel a kórházak, s ha ez így folytatódik, annak nagyon gyászos következményei lesznek. Már csak azért is, mert az első hullám legrosszabb napjaiban is naponta legfeljebb 460 ember került kórházba. A vírus különösen Bordeaux-ban és Marseille-ben terjed elképesztő gyorsasággal, e két város kórházaiban gyorsan csökken az üres intenzívágyak száma.
Franciaország, más államokhoz hasonlóan, nem készül olyan leállásra, mint tavasszal. Emmanuel Macron elnök új stratégiájaként azt sulykolja az emberekbe: a vírussal igenis együtt lehet élni az előírások szigorú megtartásával. Egyre többen kételkednek azonban ebben. Az Elabe ügynökség felmérése szerint a járvány kezelése kapcsán a megkérdezettek 62 százaléka nem bízik a kormányban. A franciák már az első hullám idején is a legszkeptikusabbak közé tartoztak Európában, Emmanuel Macron népszerűsége – sok más vezetőhöz hasonlóan – egy rövid ideig meredeken emelkedett ugyan, de aztán hamar esésnek indult.
A nem éppen biztató számok a köztársasági elnök számára is egyre kellemetlenebbek. Macron ezért felszólította Jean Castex miniszterelnököt és Olivier Véran egészségügyi minisztert, gondoskodjanak arról, hogy a tesztelés észszerűbb legyen. Hiába vált a mintavételek kapcsán Franciaország Európa egyik éllovasává, a laboratóriumok túlterheltekké váltak, így az embereknek egyre többet kell várniuk az eredményre. Előfordul, hogy egyesek a mintavételt követő ötödik napon értesülnek arról, fertőzöttek-e. A kapcsolatok felkutatása is nehézkes, s az applikáció, amellyel ezt kívánták elősegíteni, teljes kudarcot vallott. A „Stop Covid” alkalmazást letöltők aránya augusztus 19-ig az ország lakosságának a 3 százalékát sem érte el. William Dab, a legfontosabb egészségügyi hatóság egykori vezetője szerint ennek a bizalom hiánya az oka, mivel a kormánynak nincs igazi stratégiája a válság kezelésére.
Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a fertőzés drámai mértékű emelkedése azért távolról sem csak a sok tesztre vezethető vissza. Jelentős szerepet játszottak ebben a fiatalok is, akik nyaralásuk során fittyet hánytak a különféle előírásokra. Többen azt terjesztették közülük, hogy rájuk nincs is hatással a vírus. Bár őket az esetek többségében valóban nem érinti annyira súlyosan a Covid-19, arra nem gondoltak, hogy hordozóként az idősebb korosztályt veszélyeztetik.
Az Insee nemzeti statisztikai intézet adatai szerint a járvány az átlagosnál jobban sújtja a bevándorlókat. A Párizs északi részénél található Seine-Saint-Denisben, ahol különösen sok bevándorló él, márciusban a halálozási arány különösen magas volt a fekete afrikai gyökerekkel rendelkezők körében. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szegényebb rétegek közé tartoznak, így a lakásokba is többen zsúfolódnak össze. Sokuk a tömegközlekedésre van utalva, így emiatt is nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A kormány a válságkezelésben most nagyobb döntési jogot kíván biztosítani a helyi prefektusoknak. Az első hullámban bírálatok érték a kabinetet túlzott centralizmusa miatt. Mindenesetre a városok többségében már a szabad ég alatt is kötelező a maszk viselése. A karantén időtartamát 14-ről 7 napra csökkentik, ami – a kabinet szerint – tudományosan is megalapozott. Erről sincs azonban mindenki meggyőződve.
