Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sok kérdésben szakít azzal a gyakorlattal, amelyet Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök képviselt - írja az MTI.
A képviselő csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy Ursula von der Leyen szerdai, az unió helyzetét értékelő beszéde a "harcos, brüsszeli liberális, mainstream mantra helyett centralista és kiegyensúlyozottabb" volt.
Nyilatkozata nem meglepő, hiszen Deutsch 2019 júliusában az elsők között gratulált von der Leyen EB-elnöki kinevezéséhez, és vélhetően a Fidesz képviselői is támogatták a képviselő asszony korábbi jelölését.
Méltat és szomorkodik
Azt viszont Deutsch szomorúnak nevezte, hogy az EB elnöke kizárólag nyugat-európai kérdésekkel, a nyugat-európai polgárokat érintő témákkal foglalkozott, "mintha elfeledkezett volna arról", hogy az Európai Unió 27 tagot számlál, és tagjai között "szép számban" vannak közép-, kelet- és dél-európai országok sajátos regionális problémákkal és azokra várt megoldásokkal.
Deutsch, elmondása szerint az EB-elnök beszéde után javaslatot tett arra, hogy az unióra jellemző belső megosztottság felszámolásáért az EB és az EP szakítson azzal, hogy kettős mércét alkalmazva "politikai és ideológiai hidegháborút" folytat a tagállamok ellen. A fideszes képviselő itt a 7-es cikkely szerinti eljárásokra gondolhatott, amit a jogállami normák. köztük a kisebbségi jogok megsértése miatt indítottak el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Ursula von der Leyen a fentiekkel kapcsolatban mindenesetre eléggé egyértelműen nyilatkozott szerdán: határozott szavakkal ítélte el az LMBTI közösség elleni fellépéseket, a “melegmentes” zónák létrehozását Lengyelországban, és jelezte, hogy olyan jogszabályt fognak az asztalra tenni, amely a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésére kötelezné a tagországokat. Kitért arra is, hogy az unió forrásait meg fogják óvni "a csalások, az összeférhetetlenség és a korrupció ellen".
Utóbbiban a magyar kormány is magára ismerhetett, hiszen az OLAF jelentése szerint Magyarországon 2015-2019 között a korrupciógyanús uniós forrásfelhasználás mértéke tízszerese volt az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt.
Azonnal vegyenek be három országot a schengeni övezetbe
A politikus Javasolta azt is, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban, hogy a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat ne érje versenyhátrány, valamint hogy azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról - mondta.
A képviselő Ursula von der Leyen klímavédelmi bejelentéseivel kapcsolatban arról beszélt: ő is támogatja, hogy a célkitűzések ambiciózusak legyenek, de ezek mellett világméretű közös lépésekre kell elszánnia magát az EU-nak, a világ üvegházhatású gázkibocsátásának ugyanis csak 9 százaléka kapcsolódik az Európai Unióhoz, a 91 százalék, amely a globális problémák okozza, EU-n kívüli.