Több olyan magánvállalkozás is van már, amely közel áll ahhoz, hogy sikeres Hold-küldetést hajtson végre, és 50-500 gramm felszíni kőzetet gyűjtsön. A NASA kész ezeket megvásárolni. Abban az esetben, ha az adott cég képekkel tudja bizonyítani, hogy a mintákat biztonságos tárolókba helyezték, és azokat vissza lehet juttatni a földre, a NASA 15-25 ezer dollárt hajlandó fizetni értük. Az ajánlattevő vállalat a teljes összeg tíz százalékát kapja meg, ha a NASA elfogadja azt, másik tíz százalékot kap, ha a misszió elindul, a maradék nyolcvanat pedig akkor, ha a kőzetet a hivatal megkapja. Az üzlet a helyszínen, azaz a Holdon jön létre, így a kitermelt mintákat anélkül tudják eladni a cégek az amerikai űrhatóságnak, hogy azokat le kellene szállítaniuk a Földre. A NASA a Holdról kitermelt mintát az adott cég tulajdonának tekinti, azok megvásárlása után azonban az a NASA kizárólagos tulajdonává válik.
A módszer, hogy magáncégeket is bevonnak a gyűjtésbe, része az Artemis-programnak (célja, hogy 2024-ben eljuttassa a Holdra az első női és a következő férfi asztronautát – szerk.), és nem is csak a Hold-kőzetgyűjtés terén van jelentősége, a magáncégek bevonása az űrkutatásba nagyobb volumenben is céljuk – olvasható Jim Bridestine, a NASA igazgató blogjában. Már most is több rakétakilövéssel foglalkozó vállalattal dolgozik együtt a Kereskedelmi Holdbéli Hasznosteher Szolgáltatások-projekt (CLPS) keretén belül. Ennek során csaknem két tucat tudományos és technikai rakomány jut majd fel a Holdra. A leszálló egységen a Blue Origin – Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosának vállalkozása – dolgozik, a Blue Moon nevű szerkezetet tavaly októberben már bemutatták. 25 ezer dollár (7 millió forint) persze semmiség a kőzetekért, a kihívás a vállalkozások számára az új technológiák kipróbálása, olyanoké is, amivel például jeget lehet gyűjteni, ami a vízellátást biztosíthatja.
Annak ellenére, hogy az Apollo-programok során 1969-1972 között az űrhajósok összesen 382 kilogramm kőzetet gyűjtöttek, a tudósoknak nagy szükségük van a holdbéli anyagokra. A kezdeményezésnek kettős célja van. Egyrészt a kőzetminták segíthetnek abban, hogy majd a Holdra érkező asztronauták meg tudjanak élni az égitesten, azaz felhasználhassanak a Holdon talált anyagokat, így kisebb rakományt kelljen magukkal vinniük. A másik pedig hogy elkezdjék kialakítani azt a jogi hátteret, amely az idegen égitestek kibányászásra, illetve az ezekkel kapcsolatos kereskedelemre vonatkozik.
Itt jegyzendő meg, hogy az amerikai tervek, amelyek a világűrben található erőforrások kiaknázására irányulnak, ütköznek a nemzetközi joggal. Trump elnök 2015-ben új rendelettel tette lehetővé amerikai cégeknek a Holdon való bányászatot, és létrehozta az űrhaderőt és űrparancsnokságot. Mindezt a világűr békés felhasználását előíró és ezt minden erre képes ország számára egyformán biztosító 1967-es ENSZ által jegyzett Világűregyezményt semmibe véve tette.
