A sürgősségi ellátásért is fizetniük kell azoknak, akik július után hat havi tb-tartozást halmoznak fel – hívta fel a figyelmet Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerdán az IME szaklap konferenciáján.
Az már korábban kiderült, hogy a tartozás miatt taj-számukat elvesztők csak a számla előzetes kifizetése után kaphatnak halasztható egészségügyi ellátást. A sürgősségi ellátás viszont eddig kivétel volt, az járt mindenkinek ingyenesen. Ezen változtatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végén megjelent rendelete, amely szerint a sürgősségi ellátásért is fizetnie kell annak, akinek nincs érvényes tajszáma. Itt annyi a könnyítés, hogy a számlát a – bizonyos esetekben életmentő – beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni. Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget, illetve a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az ellátásért a kórházak annyi pénzt kérhetnek, amennyit a NEAK-tól kapnának, de maximum 750 ezer forintot.
A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák. Ezek közös jellemzője, hogy ellátás nélkül néhány perc vagy akár órák alatt visszafordíthatatlan állapotba kerülhet, maradandó károsodást szenvedhet, vagy meghalhat a beteg.
– Az új szabály beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztettek szakértők. Előfordulhat, hogy az agyvérzéssel a sürgősségire kerülő ember maga, vagy hozzátartozója egyszerűen nem kéri majd az ellátást, miután meghallotta a beavatkozás árát, mert tudja, arra nem telik neki.
Kiss Zsolt NEAK-főigazgató hangsúlyozta: az új társadalombiztosítási törvény júliustól hatályos, az ezt követő hat hónapot már figyeli az adóhivatal. Akinek összejön a hathavi hátraléka – ez először január elsején lehetséges – annak a taj-számát a NEAK kötelezően érvényteleníti, a jogosultság ellenőrzésekor az ő „lámpája” barna-színű lesz. Ha a kezelőorvos ezt látja, akkor nem nyújthat számára a közfinanszírozás terhére ellátást. A főigazgató szerint ez a szigorítás nem érinti munkavállalókat, akik után fizetnek járulékot, a nyugdíjasokat, a 18 éven aluli gyerekeket, az egyetemi hallgatókat. Főleg azoknak érdemes figyelniük a pontos fizetésre, akik eddig is maguk utalták az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Esetükben, ha eddig nem fizettek pontosan, akkor pirosra váltott a tajszámuk, de igénybe vehették az ellátást. Az érintettek ezután a tervezett ellátásokat csak akkor vehetik igénybe, ha azt előre kifizetik. Ezt az összeget az adott egészségügyi szolgáltató díjszabása alapján számlázzák majd ki, és az elmaradt járulékot is be kell fizetni a NAV számlájára. Kiss Zsolt szerint ez a változás a szolgáltatókat is nehéz helyzet elé állítja, az intézményeknek fel kell készülniük, hiszen január után a barna-taj-számú páciensek ellátását semmilyen formában nem számolhatják el az egészségbiztosítónak.
A Magyar Orvosi Kamara már tavaly év végén arra figyelmeztetett: szélsőséges helyzeteket idézhet elő és veszélyeztetheti a gyógyítás folyamatosságát, ha a tisztázatlan jogviszony miatt az egészségügyi dolgozók kénytelenek megtagadni az ellátást.
