A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. 12 hónap alatt az az élelmiszere ára 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül a párizsi, kolbászé 18,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukoré 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,4, a tojásé 10,2, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,8, ezen belül a dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,7 százalékkal csökkent – vagyis csökkentették az inflációs indexet.
Egy hónap alatt, júliushoz képest a fogyasztói árak átlagukat számolva összességében nem változtak. Ám ezen belül az az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.
A nem idényáras élelmiszereken belül a tej, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0–1,0, a tojás 0,8, a kenyér 0,5 százalékkal drágább, a sertéshús 1,9, a sajt 1,2, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett – vagyis úgy tűnik, hogy megállt, sőt megfordult az élelmiszerárak emelkedése. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,7, ezen belül a dohányáruké 0,9 százalékkal nőtt. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,9 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak, részben az üdülési szolgáltatások 2,2 százalékos áremelkedése következtében.
A az európai összehasonlításban rendkívül magas 3,9 százalékos infláció lépéskényszerbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot, hisz annak elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása lenne. Így az augusztusi adatok alapján a jegybanknak előbb utóbb szigorítani kell(ene) a kamatpolitikáján, ez viszont a gazdasági fellendülést fékezheti. A magyar gazdaság ugyanis egyszer küzd a mély recesszióval és a viszonylag magas inflációval, amely szinte a lehető legrosszabb makrogazdasági mix.
Nagy kérdés, hogy az MNB miként reagál a friss inflációs adatra – ugyanis ez befolyásolja hosszú távon a forint stabilitását. Az elmúlt napokban a euró ára már 362 forintos szint közelébe emelkedett, ám ma 358,5 forinton áll az euró jegyzése, a rossz inflációs adat ellenére. A forinterősödés a MNB tegnapi bejelentésnek a következménye: a kommunikációból kiderült, hogy jegybank új devizaforrást nyújt a bankok számára, ezzel tehermentesíti a devizapiacot, csökkenti a forinton lévő nyomást – ezzel érte el a forint erősödését.
