Sorra látnak napvilágot a vártnál jóval gyengébb makrogazdasági adatok, s ma már a kormány és Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői is belátják, hogy az idei év elúszott, részint koronavírus válság kapcsán hozott erőtlen és rosszul célzott kormányzati intézkedések következtében. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén már hét százalékos gazdasági visszaeséssel számol, az államháztartás hiánya pedig 7-9 százalék lehet – mind a két adat történelmi mélypont. A napokban az MNB is feladta hagymázas növekedési álmait, két névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint a jegybank is már csak 5-7 százalékos gazdasági visszaesést lát reálisnak, korábban még 0-2 százalékos pozitív növekedést hangoztattak.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerdán hozza nyilvánosságra a nyolchavi államháztartási hiányadatokat, újabb brutális számokkal: az első hét hónapban a hiány már 2165 milliárd forint volt, ami a legutóbbi PM előrejelzés szerint az év végéig 3600 milliárd forintra emelkedik. Eközben a lakosság egyre inkább szembesül az emelkedő árakkal, ez pedig – a magas hiánnyal, jelentős, az uniós átlagnál lényegesen nagyobb visszaeséssel együtt a forintot gyengíti: az uniós deviza ára az elmúlt napokban átlépte a 360 forintos szintet, egyes elemzők már újra 370 forintos eurót emlegetnek.
A magyar gazdaság a második negyedévben 13,6 százalékkal esett vissza. Az azóta napvilágra került részadatok szerint május-júniusban újra megindult a termelés az üzemekben a tavaszi teljes leállások után, ám elmaradt a korábban várt felpattanás. A KSH kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a turizmus is alig jutott túl a mélyponton: júliusban az idegenforgalmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakát száma 42 százalékkal marad el a tavalyi szinttől. A külföldi vendégek száma 76, a vendégéjszakáké 75 százalékkal visszaesett, miközben a belföldi vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 18 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly júniusi számoknál. Az augusztus vélhetően jobban sikerült, hisz telt ház volt a Balatonnál, de az elmaradt külföldi turistákat nem tudta a belföldi idegenforgalom pótolni. A szintén tegnap nyilvánosságra hozott külkereskedelmi adatok azt tükrözik, hogy a külföldön sem élénkül oly mértékben a kereslet, ahogy azt korábban remélték: júliusban az export euróban számított értéke 5,6, az importé 7,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Júniusban a visszaesés még csak 3,1 százalék és 5,7 százalék volt – vagyis a hetedik hónapban megtorpant a fellendülés, ami egy újabb adat arra, hogy a vártnál lassabban jön ki a magyar gazdaság a növekedési gödörből.
Az idei év minden bizonnyal márt kútba esett, ezen a kormány szeptember közepére ígért újabb gazdaságélénkítő csomagja sem tud segíteni az idő rövidsége miatt. A csomag – aminek sem a mérete, sem szerkezete nem ismert –, már csak a 2021-22-es évekre lehet érdemi hatással. Az sem igazán világos, hogy mekkora mozgástér van az idei költségvetésben, hisz az első hat hónapban a már 2165 milliárd forint volt a hiány, ami az év végéig 3600 milliárdra emelkedhet a kormány legfrissebb előrejelzése szerint, vagyis a kiadások a bevételeken túl még akár 1200-1300 milliárd forinttal is emelkedhetnek, amely akár telhetne is – még az idén – komolyabb keresletnövelő intézkedésekre. Ezektől viszont a kormány elzárkózik, nem hajlandó a szociális jóléti kiadásokat növelni, hanem szinte kizárólag a beruházások támogatásra koncentrál. Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára egy korábbi nyilatkozatában még azt mondta, hogy a második félévben a gazdaságvédelmi intézkedésekre 500 milliárd forint körüli összeget szán a kormány.
Az első hét hónapban a költségvetés bevételi oldala „hozta a formáját”, a tíz százalékot meghaladó gazdasági visszaesés dacára a bevételek 2019-hez képest még nőttek is, ugyanis a 12 505 milliárd forintnyi bevétel 0,7 százalékkal magasabb volt annál. Ugyanakkor a kiadások erőteljesebben nőttek, a 14 668 milliárd forint 19 százalékkal volt magasabb, mint a 2019-es költés. A cégek által fizetett adók 9,5 százalékkal, a lakossági (jövedelem) adóbefizetések pedig 4,4 százalékkal voltak magasabbak az első hét hónapban, mit egy évvel korábban. Az áfabevételek viszont már csökkentek, a Pénzügyminisztérium a 3,3 százalékos elmaradásról adott számot.
A kiadások 20 százalékkal nőttek, ennek tetemes része volt a horribilis áron vásárolt mintegy 20 ezer lélegeztető gép, amelyekéből egyre sem volt szüksége eddig az egészségügynek. Erre, és egyéb eszközbeszerzésekre 420 milliárdot költöttek el. A PM adatai szerint a kormány az első hét hónapban alig 173 milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi kiadásokra. Jutott viszont sok minden másra, aminek nincs köze a gazdaságvédelemhez: több száz milliárdot költöttek el stadion-, út- és egyházi beruházásokra, illetve a Budapest-Belgrád vasútra.
