A CRISPR-módszerrel (egy DNS szerkesztési eljárás) történő génmódosított embriók életre hívása, még nem felel meg az alkalmazhatósági követelményeknek. Az ilyen módszerrel létrehozott változások ugyanis öröklődhetnek, és nem tisztázott, ez milyen hatással lehet az utódokra – szögezi le Az örökölhető emberi génmódosítás címmel az USA Nemzeti Akadémiái és a brit Királyi Társaság által jegyzett, csütörtökön közzétett tanulmány. Emlékezetes a két évvel ezelőtti eset, amikor egy kínai tudós engedély nélküli kísérletében egészséges embriók DNS-ét alakította úgy át, hogy ne legyenek fogékonyak a HIV-vírusok iránt. Az ikerpár azután egészségesen meg is született, de He Csienkujt börtönbüntetésre ítélték, Lulu és Nana jelenlegi sorsáról nincsenek hírek.
A jelentés szerint azonban, ha egy párnak más módon nem születhet egészséges gyermeke, és a nyereség nagyobb lehet a kockázatnál, lehetne alkalmazni a CRISP-et. Richard P. Lifton, a Rockefeller Egyetem elnöke elmondta, az olyan futurisztikus elképzelések, mint az intelligencia növelése, vagy bizonyos betegségek elleni rezisztencia kialakítása, túl bizonytalanok ahhoz, hogy megkíséreljék őket. Több másik szerző azt jelezte, hogy a technológia fejlődése esetén, amikor az országok már engedélyezhetnék használatát, alkalmazni lehetne olyan esetekben, amikor mind a két szülő ugyanabban a genetikai eredetű betegségben szenved, és biztos, hogy utódaik is azzal születnének. Ilyen a cisztás fibrózis, az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség, gyakorisága populációnként eltérő, a kaukázusi emberfajták között az előfordulási aránya körülbelül 1:4000, de az afrikai-amerikaiak körében a sarlósejtes vérszegénységet okozó genetikai mutációt minden 13. egyén hordozza. Azoknál, akik mindkét szülőjüktől öröklik a rossz géneket – az USA-ban ennek 1:365-höz az esélye – kialakul a betegség. Ez a vörösvértesteket támadja meg, amelyek képtelenek rendes oxigénszállításra, ami fájdalmas, az életet megrövidítő állapotot okoz, amiben csaknem 100 ezer amerikai szenved, és a jelentés szerint 80 olyan pár lehet, ahol mindketten betegek. A beteg szülőknek semmiképp sem lehet egészséges gyermekük beavatkozás nélkül.
A tanulmány szerzői azonban úgy vélik, hogy ma még a meddőségi klinikák nincsenek felkészülve a megfelelő genetikai beavatkozásokra. Ugyanis előfordulhatnak nem várt mutációk, amiket nehéz kimutatni és olyan embriók alakulhatnak ki, amelyekben módosított és módosítatlan DNS-ű sejtek vegyesen vannak. A meddőségi klinikáknak fejlettebb technológiákat kell alkalmazniuk, hogy biztosan meg tudják különböztetni a beteg embriókat az egészségesektől, akár már akkor, amikor azok még csak egyetlen sejtből állnak. A CRISP-technikát is csiszolni kell még, hogy pontosabban kialakíthatók legyenek az egészségesnek megfelelő molekulák. A kísérletek még évekig tarthatnak, addig a moratóriumot a génmódosítások végzésre embriókban meg kell hosszabbítani. Tiltások jelenleg csaknem 70 országban élnek, a felügyeletet egy olyan testület felállításával kellene megoldani, mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
