Minden olyan szlogen, amely eddig a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményéről szólt, az mehet a szemétkosárba – vonta le a tanulságot Molnár László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a második negyedéves részletes GDP-adatok láttán. Azok az ágazatot estek most jelentősen vissza, amelyek korábban húzóak voltak – vagyis összességében semmivel sem jobb minőségű a magyar gazdaságpolitika bármelyik másnál. Az elmúlt években a kormány elkötött 8000 milliárdnyi uniós támogatást, ám a versenyképességünk egy jottányit nem javult tőle, ugyanis olyan beruházásokba került a pénz – stadion-, út. és vasútépítések –, amelyek a válság idején csak viszik a pénzt a fenntartási költségek révén, ám plusz jövedelmemet nem termelnek.
A válság arra is rámutatott, hogy hiba volt korábban egy-egy feldolgozói ágazathoz – például az autóiparhoz – kötni a magyar gazdaságot - mutatott rá Molnár László. A válság tanulsága az is, hogy a gyenge forint semmivel sem növeli az exportot, ettől sem lesz jobb a magyar gazdaság teljesítménye. A magyar kormány a válságkezelés során több hibát is elkövetettet. Egyrészt visszaütött a korábbi laza költségvetési gazdálkodás, ugyanis azok a kormányok tudtak komoly forrásokat gazdaságvédelemre mozgósítani, amelyek a korábbi években tartalékokat halmoztak fel. A magyar nem ilyen volt, ezért is volt erőtlen a magyar csomag. Az is visszaütött, hogy a kabinet rendkívül szűkmarkúan mérte cégek és a háztartások támogatásait. A GKI vezetője szerint a második hullám idején a kormány igyekszik elkerülni azokat a korlátozásokat, amelyek csökkentették a GDP-t, vagyis a maszkviselés kötelező lehet, de az éttermek bezárást megpróbálják majd elodázni - mondta Molnár László.
De mi is történt a második negyedévben? A KSH véglegesítette, hogy 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, a GDP, azaz a bruttó hazai össztermék értéke. Azt eddig is tudtuk, hogy ezzel a magyar GDP csökkenése az EU-ban a harmadik-negyedik legnagyobb volt, és a várakozásokat jócskán meghaladta. A kedden nyilvánosságra hozott adatokból már magyarázatot kaphattunk arra, hogy mitől is zuhant a vártnál jóval gyorsabban a magyar gazdaság. A GDP felhasználási oldalát nézve, a háztartások fogyasztása II. negyedévben 8,6 százalékkal, a kormányzati természetbeli juttatások összege 11,1 százalékkal csökkentek (bezártak a rendelők és a kórházak), ezzel szemben a közösségi fogyasztás 5,8 százalékkal nőtt – ez utóbbi adatban jelenik meg a költségvetési költekezések egy része. A háztartások fogyasztása az átlagnál és a vártnál is kisebb mértékben esett, annak ellenére, hogy a magyar kormány – más nemzetek kormányaitól eltérően – meg sem próbálta kipótolni a lakosság kieső jövedelmeit.
Ezzel szemben a határlezárások és gyárleállások okozta exportkiesés jelentősebb károkat okozott. A nettó export zsugorodása önmagában 7,7 százalékponttal húzta vissza a teljesítményt. A gazdaság belső keresleti oldalának másik fő összetevője, a beruházások immáron második negyedéve mérséklődnek. A koronavírus mellett a nagy uniós és vállalati projektek kifutásának hatására a beruházások 13,5 százalékkal estek. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen a területen nagy fordulatra nem lehet számítani – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A termelési oldalon valamennyi fontos ágazatban jelentős volt a csökkenés. Az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal mérséklődött. Az építőipar is bő 10 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Az említett ágazatok zuhanása nem meglepő, a havi adatokból ezekre számítani lehetett. A szolgáltatások alakulása volt a legnagyobb kérdés, hogy mekkora volt itt a visszaesés. A most megjelent adatokból kiderül, drasztikus volt a hanyatlás – mondta Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője. Ez abból is látszik, hogy a 13,6 százalékos GDP-csökkenésből 6,8 százalékpont köthető a szolgáltatásokhoz – tette hozzá. Az ágazat ilyen mértékű lassulása pedig a március-május közötti kijárási korlátozásokra vezethető vissza, hisz ekkor senki nem ment étterembe, fodrászhoz, de még a lakásfeljutások egy részét is lefújták a megrendelők.
Németh Dávid előrejelzése szerint a második negyedéves számokhoz képes a harmadik negyedév sokkal jobb eredményeket mutat majd, és összességében várhatóan csak 5-6 százalékos lesz az éves visszaesés. A mostani kilátások szerint 2021-ben akár öt százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi a következő hónapokat.
