Bioritmus;képernyő;alvás;Kék Fény;okoseszközök;

- Kedvünket is szegheti a kék fény

A nap és a kütyük által kibocsátott fénysugár pozitív és negatív hatásainak megítélése vitatott, az mindenesetre biztosan nem jó, ha túl sok árad ránk belőle.

A napjaink nagy részét különféle képernyők előtt töltjük; sokan számítógéppel dolgoznak, rendszeresen átpörgetjük a híreket és a közösségimédia-felületeket a mobilunkon, este megnézünk egy-két sorozatrészt a laptopunkon vagy az okostévén, a köztes időszakokban pedig az üzenetküldő appokat használjuk – tehát kékfény-árban úszunk. Az online töltött idő mennyiségét a koronavírus-járvány hatásai is növelik, március óta minden eddiginél jobban digitalizálódott az életünk. Az Eyesafe a Nielsen adatai alapján készített becslése szerint a képernyő előtt töltött idő a napi 13 órát is meghaladta márciusban az Egyesült Államokban , ami az előző év azonos időszakához képest plusz 3,5 órát jelent.      

„A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár. Ez nem az elektronikus készülékekkel jelent meg, mindig is érte az embereket, ráadásul fontos szerepe van a bioritmus beállításában és kedélyjavító hatása is van. Régebben azonban nem ilyen dózisban és formában ömlött ránk a kék fény, mint manapság. A technikai eszközök (LED-képernyők, plazmatévék, telefonok, laptopok, tabletek, asztali gépek monitorai stb.) és a LED-es égők is ilyen fényt bocsátanak ki, így zárt térben, lényegében bárhol és bármikor találkozunk vele. A kék fény a magyar lakosság 90 százalékát érinti, de nem vesszük elég komolyan az esetleges káros hatásait” – hívta fel a figyelmet Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa.   

A hormonháztartásra is hat

A különböző hullámhosszú fények hatnak a szervezetre, előnyeik és ártalmaik is lehetnek. Befolyásolják a nappalok és éjszakák ritmusát, az alvás és az ébrenlét idejét, a hangulatunkat, közérzetünket. A nappali fény (benne a kék fény) hatására fokozódik a szervezetben az egyik boldogsághormon, a szerotonin, valamint a stresszhormonok közé tartozó kortizol termelése, amely éberré, feldobottá, élénkké tesz. Sötétben pedig az elalvást segítő melatonin hormon termelődik. 

„Sokáig úgy gondolták, hogy a kék fény negatív hatással van a cirkadián ritmusra, mivel megzavarja a melatonintermelést, élénkítő hatásával pedig nehezíti az elalvást. Azonban a Manchesteri Egyetem új kutatási eredményei szerint lehetséges, hogy a kék fény mégsem késlelteti annyira az elalvást, mint ahogy eddig gondoltuk, így szűrésével épp az ellenkező hatást érhetjük el. Az egereken végzett kutatásukból kiderült, hogy a kék szín gyengébben hat, mint az ugyanolyan erősségű melegebb színű, sárgás színárnyalatok. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrés következtében a kijelző sárgás fénye a nappal illúzióját kelti az agyban, tehát azt, hogy még nincs itt az elalvás ideje, ugyanakkor a kék szín a szürkületet idézi, vagyis azt, hogy itt az ideje aludni. Erre alapozva a kutatók azt tanácsolják, hogy estefelé használjunk hidegebb fényeket, nappal pedig melegeket” – mondta a szakember.

A kék fény akár a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkre is hatással lehet, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatot, a viselkedést, a memóriát és az immunrendszer működését is, aminek megfelelő működése létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látást, növelheti a makuladenegeráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártyaterület (sárgafolt) megbetegedésének kialakulását, amely eredetileg időskori probléma. 

Segíthetjük a jó alvást

A nyugodt, regeneráló alváshoz fontos, hogy lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban feküdjünk le aludni és reggelente ugyanakkor keljünk fel. Lefekvés előtt egy órával, hogy a szervezetnek legyen ideje megnyugodni, mellőzzük a kütyüzést és a vibráló fényeket, inkább olvassunk. Lefekvés előtt kerüljük a bőséges étkezéseket, ne igyunk kávét, teát, kólát vagy alkoholt. Az érzelmileg megterhelő beszélgetéseket ne estére időzítsük, mert a felkavaró gondolatok gátolhatják az elalvást. A hálószoba legyen csendes és sötét. Szellőztessünk ki és állítsunk be kényelmünknek megfelelő hőmérsékletet. Attól függően, hogy pacsirta vagy bagoly típusúak vagyunk, 21:00 és 24:00 óra között kerüljünk ágyba, a felnőttek aludjanak 6-8 órát, a kamaszok pedig nagyjából 7-9-et, a gyerekek alvásigénye ennél is több.

Az embereknél a fájdalmak, látászavarok ellen, valamint gerincvelő-sérülések esetén is segíthet a technológia a kifejlesztői szerint.