A várttól jelentősen magasabb a részvétel a montenegrói parlamenti választáson, a választási bizottság adatai szerint 13 óráig a szavazásra jogosultak 54,1 százaléka adta le voksát.
A négy évvel ezelőtti választáson 13 órakor 20,7 százalékos volt a részvétel, 2012-ben pedig 18,2 százalékos.
A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár 7 és 20 óra között arról dönt, hogy ki kerüljön be a 81 fős parlamentbe.
A parlamenti választáson tizenegy párt és koalíció indult. A várakozások szerint ismét a kormányzó, Nyugat-barát szocialisták alakíthatnak kormányt, viszont az utóbbi harminc évben először lehet nagyon szoros a küzdelem a Milo Djukanovic vezette párt, valamint a szerbbarát ellenzék között.
A legnagyobb vitát a kampány során a tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvény váltotta ki. Eszerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat - vélik. A kormány szerint erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak. A jogszabály elfogadását követően hónapokig ezrek tüntettek Montenegró utcáin, a tiltakozásoknak a koronavírus-járvány, illetve az amiatt bevezetett gyülekezési és kijárási tilalom vetett végett.
A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy felháborodást okozott az új jogszabály, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghat meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.
