Minden negyedik bécsi (23 százalék) szociális bérlakásban él, ami nagyon magas arány más európai városokhoz képest. Ilyen sok a rászoruló vagy olyan bőkezű a bérlakás-program, hogy aki csak teheti, igénybe veszi?
Az önkormányzati bérlakások Bécsben hozzátartoznak a városi élethez, annak természetes részei. Ha valaki egy ilyen lakásban lakik, az nem azt jelenti, hogy nagyon keveset keres vagy hátrányos helyzetű. Európában a legnagyobb önkormányzati lakásállományt kezeljük, 220 ezer lakás van a város tulajdonában. (Budapesten nagyjából 40 ezer önkormányzati lakás van – a szerk.) Sok nagyvárossal ellentétben mi sosem adtuk el ezeket az ingatlanokat, hanem folyamatosan újakat hoztunk létre. Számunkra mindig természetes volt, hogy ezeket a bérlakásokat nekünk kell kialakítanunk, mert a piac nem alkalmas arra, hogy megfizethető lakásokat teremtsen.
Ez utóbbi máshol is így van, de miben más Bécs?
Figyelünk a megfizethető lakbérek kialakítására. Legalább 30 százalékkal olcsóbban tudunk városi ingatlant bérbe adni, mint ami piaci alapon elérhető. Határozatlan idejű szerződéseket kötünk, mert fontos, hogy az emberek hosszú távon lakhassanak valahol. Olyanok például, akik már hosszabb ideje az utcán élnek, vagy akiknek az ingatlanpiacon esélyük sem lenne lakáshoz jutni vagy bérelni. De nemcsak róluk szól a program.
Menyibe kerül átlagosan a lakásbérlés Bécsben, és mennyit kell fizetni a szociális bérlakásokért?
Egy önkormányzati bérlakást négyzetméterenként átlagosan 6,9 euróért (2400 forint) lehet kivenni, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál 345 euró (120 ezer forint). Egy támogatott szövetkezeti lakásnál ez 7,7 euró, a magánszektorban pedig 9,9 euró. Ezek persze csak átlagok. Az önkormányzati bérlakáson kívül létezik úgynevezett támogatott lakásépítés is, ami nonprofit jelleggel működik, ez lényegében a szövetkezeti lakásokat jelenti. Korlátozott nyereséggel működő cégek építenek ingatlanokat és törvény szabja meg, hogy mennyi lehet egy ilyen vállalat évi nyeresége. Minden haszon, ami ezen felüli, azt vissza kell forgatni a lakásállományba, és a lakbért is szabályozzák. A bécsi lakáspiac 20 százaléka működik szövetkezeti alapon, tehát nagyjából ugyanaz a lakásmennyiség, mint az önkormányzati bérlakásoknál. De az elv más. Ha valaki egy ilyen lakást ki szeretne venni, valamennyit be kell fizetnie egy szövetkezetnek, amelyik építkezik. Az összeg 10 és 30 ezer euró közötti egy új lakás esetén. Ez a program inkább a középosztály számára érdekes, mert az, aki rászoruló, nincs még 10 ezer eurója sem.
Milyen feltételeknek kell megfelelni?
Nagyon sokan hozzá tudnak jutni Bécsben egy szociális bérlakáshoz. Például az igényelheti, akinek a havi nettó keresete kevesebb 3372 eurónál (majdnem 1,2 millió forintnál).
Ez még az osztrák átlagfizetésnél is jóval magasabb. Nem nyitják túl nagyra a kaput?
Valóban, a bécsiek 80 százaléka hozzá tudna jutni egy önkormányzati bérlakáshoz, ha a többi feltételnek is megfelel. Ezt tudatosan alakítottuk így. Az a cél, hogy ezek a városi tulajdonban lévő házak vegyesek legyenek, azaz különféle szociális helyzetű rétegek lakhassanak akár ugyanabban a házban. Így az önkormányzati bérlakások a középosztály számára is elérhetők.
Lehetnek valóban rászorulók, mondjuk hajléktalanok, a gyereküket egyedül nevelők, az állásukat elvesztők. Nekik nem nehezebb, ha a kevésbé rászorulók is kapnak lakást?
Az a szerencsénk, hogy hatalmas az önkormányzati lakásállomány. Egy önkormányzati lakás megszerzéséhez a pályázóknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Legalább 17 évesnek kell lenni, a jövedelemnek az említett szint alatt kell lennie, osztráknak vagy más uniós állam polgárának kell lenni, és jó oknak kell fennállnia, hogy az illető miért igényli a lakást.
Mi a jó ok?
Ilyen lehet a „túlzsúfoltság”, vagyis ha az illető túl sok másik emberrel él egy fedél alatt. Vagy ha valaki betöltötte már a 30. életévét, de még mindig a szüleinél lakik, és szüksége van egy saját lakásra. Ahogy például az idősebb vagy beteg polgárok, akik gondozásra szorulnak vagy akadálymentesített lakásra van szükségük. A gyermekét egyedül nevelő szülő is ebbe a kategóriába tartozik. Azaz kell valamilyen ok, hogy valaki szociális bérlakáshoz jusson.
Mennyi ideig kell várni egy ilyen lakásra?
Nagyjából két évet.
Előfordulhat, hogy valaki három éve vár ingatlanra, de nem életbe vágó, hogy lakáshoz jusson, miközben valaki csak fél éve van fent a listán, de krízishelyzetbe került, például családon belüli erőszak áldozata lett. Ebben az esetben hogyan rangsorolnak?
A lakások kiutalásánál van egy speciális program is, amin keresztül az érintettek gyorsan lakáshoz juthatnak. Ezt szociális lakáskiutalásnak hívjuk. A szociális programunk azoknak ad lakhatási lehetőséget, akik tényleg vészhelyzetben vannak. A hajléktalanok ide tartoznak, vagy olyanok, akik valamilyen intézményből (például börtönből) kerültek ki, esetleg elvonókúra után kell valahol lakniuk. És természetesen olyanok is, például nők, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt szorulnak rá a bérlakásra. Nekik gyors ajánlatot teszünk, és nem kell kivárniuk a 2 évet, ami a normál programra vonatkozik.
Hányan akarnak bérlakáshoz jutni évente?
A várólistán most körülbelül 14 ezren vannak. Minden évben 10 ezer új lakást adunk ki, és évente csaknem ezer lakásból ki kell lakoltatni az embereket. A kilakoltatás fő oka, hogy nem fizetik a lakbért, de előfordulhat az is, hogy valaki feltűnően nem tartja be az együttélési normákat. Próbáljuk ezeket a számokat csökkenteni, például azzal, hogy 2017-ben létrehoztunk egy részleget, amely azokért az emberekért küzd, akik nehezen tudják megtartani a lakásokat. Amikor valaki nem fizeti a lakbért és bírói felszólítást kap az ingatlan kiürítésére, mi akkor is megpróbáljuk az illetővel felvenni a kapcsolatot és a szociális munkásaink átbeszélik vele a helyzetet. Együtt küzdünk azért, hogy megtarthassa a lakását. Mi senkit nem hagyunk hátra, nem hagyunk magára.
A kilakoltatásra van téli moratórium, mint Magyarországon?
Nálunk nincs ilyen szabály. Ennek egyik oka lehet, hogy Bécsben nagyon jó az önkormányzati intézmények hajléktalan-ellátási rendszere, ezért az emberek nem kerülnek közvetlenül az utcára.
Tesznek különbséget osztrákok és külföldiek között? Ausztriában régóta a bevándorlásellenes csoportok kedvenc témája a családtámogatásokkal kapcsolatos állítólagos visszaélés, és tavaly óta például alacsonyabb családi pótlékot kapnak az Ausztriában dolgozó, de Magyarországon élő magyarok a gyerekeik után.
Az önkormányzati bérlakások esetében az uniós állampolgároknak ugyanazok a jogaik, mint az osztrákoknak. Ráadásul 2006 óta a harmadik országból (az EU-n kívülről) érkezők is igénybe vehetik a lakásokat, ha hosszú távú letelepedési engedélyük van Ausztriában, tehát például menedékjogot kaptak. A szíriai polgárháború miatt most sokan vannak, akik harmadik országból érkeztek.
A külföldiek miatt van elégedetlenség a bécsiek körében?
Sokszínű a város és a lakói is. Mivel a bérlakásokban élők számos országból jönnek, konfliktus is kialakulhat. De van egy városi intézményünk, amit „lakópartnernek” hívnak, itt 160 mediátor dolgozik azon, hogy a konfliktusok megoldásában segítsenek városszerte.
Európában a lakhatással kapcsolatos egyik probléma a spekuláció. Lakásokat befektetési céllal megvesznek, a növekvő kereslet pedig felhajtja az ingatlanárakat. Hogyan küzdenek ez ellen Bécsben?
Mi is keressük a megoldást. Nálunk például a telkek átsorolásánál – ha egy zöld területből építési telek lesz –, az a feltétel, hogy az ott létrejövő lakások kétharmada szociális bérlakás kell legyen.
A zöldterületet meg tudják őrizni?
Igen. A helyzet most nagyjából stagnál. Védett övezeteket hoztunk létre, ahol nem lehet építkezni, illetve a klímavédelem érdekében próbálunk minél több zöld zónát kialakítani. Van olyan előírás is, miszerint ha a saját telkén belül valaki ki akar vágni egy fát, akkor a városon belül valahol új fát kell ültetnie.
A kormány beleszólhat a zöldterületek kijelölésébe, átalakításába?
Ilyen problémánk nincs Bécsben. A város tud csak kiadni építési engedélyt. Ha az állam vagy a kancellár bármit szeretne ezen változtatni, itt nem tud. Magyarok, itt a bécsi példa!
