Pénteken ült volna össze Párizsban a francia, a német, az orosz és az ukrán elnök külpolitikai tanácsadója, előkészítendő a „normandiai négyek” újabb, Berlinbe tervezett csúcstalálkozóját, ám hirtelen kiderült, hogy épp a házigazda, Emmanuel Bonne nem lesz otthon: a francia elnök külpolitikai tanácsadójának hivatalos ügyben el kell utaznia.
Az ukrán elnöki hivatal ezzel indokolta, hogy elmarad a konzultáció. A Kreml egy másik magyarázattal is előállt: nehézségek merültek föl a kiadandó közlemény megfogalmazásában, és különben is, a négyes csúcsot megfelelően elő kell készíteni. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint tényleg csak halasztásról van szó, és még szeptember 10-e előtt összeülnek az érdekeltek. Csakhogy mind többen adnak hangot annak, hogy másról van szó, mint amiről beszélnek.
Szerhij Harmas újságíró, aki június óta a politikai albizottság tagjaként a háromoldalú tárgyalások egyik résztvevője, politikai elemzőhöz illően pontokba szedve adta közre magyarázatát a fejleményekre. Több más nyilatkozattal és kommentárral egybevetve következtetéseinek egyes elemei a valóságos helyzetet tükrözik, és nem idegenek az ukrán vezetés gondolkodásától. Szerinte valójában a Kreml hiúsította meg a párizsi konzultációt. Úgy gondolja, Oroszország egyre kevésbé látszik érdekeltnek a normandiai négyes formátumban, és szeretné, ha mindent inkább a minszki háromoldalú tárgyalások keretében vitatnának meg. A kézenfekvő magyarázat pedig az, hogy a rendezési folyamatnak ezen a fórumán nincs jelen Franciaország és Németország. Mindketten Ukrajna következetes támogatói, akik ugyanakkor jó viszonyra törekszenek Oroszországgal is. Tény, hogy hivatalosan nincs új időpont.
Kijevben a bonyodalmak ellenére bíznak benne, hogy nem torpan meg a július végén életbe léptetett kelet-ukrajnai tűzszünettel minőségileg magasabb szintre lépett rendezési folyamat. A szórványos lövöldözések ellenére, amelyekért általában az orosz támogatást élvező szakadárokat kárhoztatják, most már több mint egy hónapja nincs újabb áldozata a hetedik éve tartó fegyveres konfliktusnak. Volodimir Zelenszkij elnök, aki a napokban ismét járt Donbászban, több nyilatkozatában utalt rá, hogy a legfontosabb a háború befejezése. Az egész lassabban halad, mint ahogy remélte, de az apró lépéseket is becsülni kell – mondta, és méltatta az ukrán tárgyalócsoport új vezetőjének bemutatkozását. Az augusztus 18-19-i videokonferencia eredményeképpen újabb négy körzetben lesz csapatszétválasztás, és húsz helyen kezdik meg az aknák fölszedését. Folynak egy újabb fogolycsere előkészületei, időpont ugyan még nincs, és azt sem tudni, sikerül-e elérni, hogy mindenki visszanyerje szabadságát – ukrán részről ezt szeretnék. Zelenszkij az ukrán diplomácia arcának nevezte az új főtárgyalót, Leonyid Kravcsukot. A független Ukrajna első elnökének nagy tekintélye van a közvéleményt alakítók körében (is), a sajtó szívesen foglalkoztatja, ő készségesen nyilatkozik, és olyasmit is kimond, amit az elnök vagy a kormány nyíltan nem kommunikálhat. Igaz, előfordul, hogy egy-egy mondata vagy ötlete kiveri a biztosítékot, így például sokan meghökkentek, amikor kijelentette, ő bizony szóba állt a minszki tárgyalásokon az oroszok társaságában ott ülő szakadár képviselőkkel. – Elég a politikai játszadozásból – fejtegette a veterán politikus. – Ott vannak, minek úgy tenni, mintha nem volnának ott – magyarázta el az egyik nyilatkozatában, utalva rá, hogy hiszen a 2015-ben aláírt dokumentumon olvasható a szakadár vezetők aláírása is, akkor hát csak jelen voltak...
Volodimir Zelenszkij ilyen messzire nem kíván elmenni, de ő is fontosnak tartja, hogy folyamatos maradjon a párbeszéd Oroszországgal: Putyin nélkül nem lehet megoldani a konfliktust – hangsúlyozta a minap, utalva rá, hogy legutóbbi telefonbeszélgetésük óta több tekintetben előre léptek, ennek eredményeit szüretelték le a minapi videokonferencián is.
Ukrajnának egyúttal figyelnie kell egy másik szomszédjára is: mostantól átmenetileg minden kapcsolatot befagyasztanak a szomszédos Belarusszal. Mindez mindaddig érvényben marad, amíg az ukrán vezetés nem érzi úgy, hogy a normális viszony helyreállítása nem árt Ukrajna tekintélyének sem politikai, sem morális értelemben – jelentette be csütörtökön este Dmitro Kuleba külügyminiszter. Ukrajna már korábban visszahívta nagykövetét Minszkből, először a két ország történetében. Azóta elítélték a békés tüntetők elleni erőszakot, egyetértenek az új választásokat sürgetőkkel, a tervezett uniós szankciókat illetően pedig várják Brüsszel hivatalos döntéseit.
A két szomszédos ország a belarusz választásokig kifejezetten szívélyes viszonyt ápolt egymással. Belarusz például nem adta áldását a Krím orosz megszállására, és ezzel más szovjet utódállamokat is hasonló távolságtartásra bátorított. A viszony igazán akkor romlott meg a két ország között, amikor Lukasenko elnök a hivatalos ukrán kérés ellenére sem adta ki a Fehéroroszországban elfogott orosz magán-zsoldos hadsereg azon tagjait, akik a feltételezések szerint a donbászi harcokban is részt vettek, hanem az egész csoportot visszaküldte Oroszországba.
