A DPS rekorder a mai európai politikában. 1991-es megalakulása óta megszakítás nélkül határozza meg a festői szépségű Montenegró belpolitikáját. Bár Djukanovic csak 58 éves, ehhez képest Európa legrégebben a hatalomban lévő politikusa. Szó se róla, rendkívül ügyes és ravasz személyiség, aki mindig felismerte, mikor érdemes váltani. A kilencvenes években Slobodan Milosevic híve volt, de 1998-ban időben szakított vele, s közeledett a Nyugathoz, amivel elérte, hogy gyanús nemzetközi korrupciós ügyleteit elsimították. Jó érzékkel indította el azt a folyamatot, amely Montenegró 2006-os önállóságához vezetett. Az ország egy sor tekintetben megelőzi Szerbiát. Az egy főre jutó GDP 2018-as adat szerint 8800 dollár volt, ami a szomszédban csak a 7200 dollárt érte el. Montenegró sokkal jobban áll az uniós csatlakozási tárgyalásokat illetően Szerbiánál, más kérdés, valószínűtlen, hogy előbb nyílna meg előtte az EU kapuja. A nyugati integrációs törekvéseket jelzi, hogy Podgorica 2017 óta már a NATO tagja és itt a fizetőeszköz az euró. Az EU szemet hunyt afelett is, hogy 2015-2016-ban politikai válság alakult ki, s a kormányellenes tüntetéseket a rendőrség nem túl európai módon verte le.
Úgy látszott, Djukanovic kiüthetetlen a hatalomból, most mégis, az önállóság elnyerése óta először meginoghat az elnök helyzete, mivel felmérések szerint a DPS egyedül nem lesz képes abszolút többségre szert tenni, szavazati aránya 40 százalék alá csökkenhet. Ebben szerepe lehet annak, hogy a párt magára haragította a szerb pravoszláv egyházat (SPC) egy új törvénnyel, mivel ősrégi dokumentumokkal kellene igazolnia, hogy jogosan vannak a tulajdonában középkori templomok, kolostorok. Ha nem tudja felmutatni ezeket, elveszítheti a fontos ingatlanokat. A szerb kisebbség hónapok óta tiltakozik a törvény ellen, kompromisszumra nincs kilátás. A kormány célja nyilvánvalóan az, hogy jobb helyzetbe hozza a montenegrói ortodox egyházat, amelynek autokefál státuszát, azaz önállóságát nem ismeri el a többi ortodox egyház.
A másik gondot a koronavírus-járvány jelentette. Montenegró ugyan tavasszal még azt hirdette, hogy vírusmentes állammá vált, Horvátországhoz hasonlóan igen nagyot kockáztatott a külföldi turisták beengedésével, aminek meg is lett az eredménye, júliusban rohamosan emelkedett a megbetegedések száma.
Montenegróban nem lehet sajtószabadságról beszélni, a Freedom House hibrid rezsimnek minősítette az államot, ahol a korrupció elleni küzdelem is hagy némi kívánnivalót maga után. Az ország 66. helyen állt a Transparency International 2019-es, a korrupciót vizsgáló listáján, igaz, Horvátország is csak a 63. helyet foglalta el, Magyarország viszont a 70.-et, Szerbia pedig a 91.-et, így messze nem ez a legrosszabb eredmény Európában.
Djukanovic a választási gyűléseken azzal riogatott, hogy az ország letérhet az európai útról, amennyiben nem a DPS alakíthat kormányt. „Az a tét, hogy Podgorica tovább halad-e előre az eddigi úton, vagy elindul hátrafelé” – hangoztatta.
Való igaz, az ország sorsa dőlhet el vasárnap. A legnagyobb ellenzéki blokk ugyanis szerb- illetve oroszpárti. Bár igen feszült Podgorica és Belgrád viszonya, nem mellékes, hogy a lakosság mintegy harmada szerb, s a kisebbség tagjai aligha a DPS mellé teszik majd az ikszet. Ugyanakkor az is tény, hogy az ellenzék sem tekinthető homogénnek. A Demokratikus Front ugyan Belgrád hatása alatt áll, de a Béke Szövetség egyértelműen uniópárti. Bár a két párt együttesen több mandátumra tehet szert a DPS-nél, csak az tartaná össze őket, hogy le akarják váltani Djukanovic tömörülését. Ideológiailag azonban nagyon különböznek egymástól. A Demokratikus Front listáján például megtalálható az a Marko Milacic, aki tavaly NATO-ellenes hadjáratba kezdett, s látványosan elégette az észak-atlanti szövetség zászlaját.
A DPS listáját Dusko Marovic miniszterelnök vezeti. A Demokratikus Front listavezetője pedig Zdravko Krivokapic professzor, aki a választási kampányig alig volt ismert a közvélemény előtt.
A nehézségek ellenére nem valószínű, hogy megbukik a podgoricai rezsim. Mivel biztosra vehető, hogy a DPS szerzi meg a legtöbb mandátumot, így a párt is kap megbízást az új koalíció életre hívására, éppen Milo Djukanovic elnöktől. Így a párt szert tehet annyi mandátumra, ami már elég lehet a kormányzáshoz.
