Nyilvánosságra hozták csütörtökön az idei egyetemi pótfelvételi ponthatárait, a besorolási határozatok pedig péntektől válnak majd elérhetővé. Bár a mostani eljárásban fontos változás volt, hogy az elmúlt évektől eltérően idén több képzési területen állami ösztöndíjas formában is lehetett pótfelvételizni, a jelentkezők száma alig változott tavalyhoz képest: az Oktatási Hivatal adatai szerint 9556 érvényes jelentkezés érkezett most, miközben 2019-ben 9300. A felvettek aránya sem változott számottevően: 6596 jelentkező pótfelvételije zárult sikeresen, ami mindössze 154-el több, mint tavaly.
A pótfelvételi lehetőségével azok élhettek, akiket az általános eljárásban nem vettek fel, vagy korábban nem adtak be jelentkezést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája abban bízott, az államilag támogatott képzések kiterjesztése a pótfelvételi eljárásra több továbbtanulni vágyót vonzhat majd, miután a tavaszi felvételin rekord alacsony volt a jelentkezők száma: 91,4 ezren döntöttek úgy, hogy megpróbálnak bejutni valamelyik egyetemre, ami 20 ezerrel kevesebb jelentkezőt jelentett 2019-hez képest. A felvettek száma is drasztikusan csökkent: az általános felvételi eljárásban 68,1 ezren jutottak be a felsőoktatásba, ami 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és az elmúlt 19 évben egyszer sem volt ilyen alacsony.
Ami az egyes képzési területeket illeti: az egyik legnagyobb visszaesés a pedagógusképzésben volt. Míg tavaly 17,4 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógus szakra, idén 37 százalékkal kevesebben, 11,1 ezren. Közülük a nyári ponthatárhúzás nyomán 6418 tanulót vettek fel (2019-ben 8984-et). A pótfelvételin viszont ez a képzési terület volt a legnépszerűbb: állami ösztöndíjas pedagógusképzésre 906-an jelentkeztek, közülük 615-en örülhettek.
Vagyis szeptemberben 7033-an kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik pedagógus szakon. Ám a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ez továbbra is vészesen kevés. A tapasztalatok alapján a felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, s közülük sem áll mindenki tanárnak. A fiatal pedagógusok körében a korai pályaelhagyás is jelentős. Miközben a PSZ számításai szerint a következő öt évben mintegy 6500 pedagógus megy majd nyugdíjba.
