Önök bármire képesek a hatalom megszerzéséért? – szegezte Karácsony Gergely főpolgármesternek a kérdést Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője mindjárt a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésének napirend előtti felszólalásának elején. A meghökkentő felvetést egy kormánypárti képviselőtől elég furcsán hangzó kijelentések sora követte Láng előre megírt beszédében, amelyben többek között azt veti Karácsony Gergely szemére, hogy keveset foglalkozik a város ügyeivel, inkább országosan politizál és Orbán Viktort kritizálja olcsó népszerűséget hajhászva. Ide sorolta azt is, hogy közös ellenzéki jelöltként indulhat Szerencs elhunyt országgyűlési képviselőjének helyére kiírt időközi választáson Bíró László, aki korábban a Jobbik színeiben politizált és számos antiszemita kijelentést tett.
Nem véletlenül ragad meg a Fidesz minden lehetőséget arra, hogy Bírót ekézze egy kicsit.
A fideszes Koncz Ferenc képviselő motorbalesete után kiírt választásnak ugyanis szimbolikus tétje van, ezen múlhat a Fidesz országgyűlési kétharmada. Koncz helyéért egyébként a lánya, Koncz Zsófia indul a Fidesz-KDNP színeiben. Bíró korábban számos antiszemita, gyűlölködő kijelentést tett, amit most a kormánypárti lapok a fejére is olvasnak. Bíró egyébként bocsánatot kért azóta.
Karácsony is erre hivatkozott, de ennél fontosabbnak tartotta hangsúlyozni, hogy Budapest vezetésétől mi sem áll távolabb a kirekesztésnél és az antiszemitizmusnál. Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester pedig azzal vágott vissza, hogy a Fidesz valóban nem támogat egy rasszista kijelentésekben bővelkedő politikust, hanem szolgálja azt.
A fenti rövidke polémia után Őrsi Gergely (MSZP) emelkedett szólásra, aki tavaly októberben éppen Láng Zsoltot fordította ki a II. kerületi polgármesteri székből. A napirend előtti hozzászólásában a kiemelt beruházássá nyilvánítás gyakorlata ellen emelt szót, ami erősen korlátozza a helyi önkormányzatok beavatkozási lehetőségét. A projektek ezzel elvesztik átláthatóságukat, a közösségi egyeztetés pedig a nullára redukálódik. A Mahart-ház kibelezése után ugyanis, most a Bem téri, közelmúltig műemlékként védett Radetzky-laktanya egy részét bontanák el. A helyszínt tavaly külön kiemelte az UNESCO Világörökség Bizottságának a jelentése, és a magyar kormány akkor azt ígérte a szervezetnek, hogy eredeti formájában megtartják az épületet, ehhez képest most építési engedélyért folyamodott az épületet birtokló cég, amely az Átlátszó értesülése szerint Wáberer György – július 20. óta Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos – érdekeltsége.
Kiss László (DK) az Óbudai-szigetre tervezett védmű kapcsán tartott tegnapi két – a kerületi önkormányzat és a kormányhivatal által megrendezett – közmeghallgatás történéseit osztotta meg képviselőtársaival, elismételve, hogy mennyire szürreálisnak tartja, hogy a szigetet a tulajdonosok, és a szabályozók akarata ellenére akarják megvédeni az árvíztől. Később Láng Zsolt azzal tromfolt, hogy korábban Gyurcsány Ferenc adta el a sziget déli részét egy befektetői csoportnak, akik Álomsziget néven építették volna be a területet. De jött az Orbán- kormány és megmentette. Most is csak egy sportakadémiát építenének oda, de ha nem kell, akkor a kormány máshol építi meg. Láng szerint felettébb udvariatlan lenne változtatási tilalommal revolverezni az Orbán-kormányt. Kiss László erre felhívta a figyelmét, hogy előző nap éppen egy másik fideszes politikus, Bús Balázs korábbi óbudai polgármester vetette fel, hogy rendeljenek el változtatási tilalmat. Most éppen erre készülnek. A Fővárosi Közgyűlés el is fogadta az erről szóló indítványt. Ha a kormány nem vonja vissza a védműépítésről szóló kormányhatározatot, akkor változtatási tilalom lép életbe a szigeten.
A mai ülés napirendjén szereplő négy tucatnyi előterjesztésen – egyet kivéve – fele ennyit se vitatkoztak. Ez pedig kissé meglepő módon az Atlétikai Stadion építéséhez való fővárosi hozzájárulásért cserébe kapott 50 milliárd forint egy részének elköltése volt.
Még a Fidesz-frakció is ketté hasadt. Pokorni Zoltán (Fidesz) XII. kerületi polgármester egyenesen megdicsérte az előterjesztőket, mert a politikában ritka módon képesek voltak az önkorrekcióra. A kezdeti elképzelés ugyanis úgy szólt, hogy vásároljanak minden kerületbe CT-t, de miután kiderült, hogy van, ahol több berendezés is van, módosítottak a terveken és inkább szolgáltatást vásárolnak. Azt is példaértékűnek tartotta, hogy képesek a kormánnyal és az állami hivatallal is együttműködni, nem hoznak létre feleslegesen egy párhuzamos szervezetet a lebonyolításra. Azt is elfogadhatónak nevezte, hogy az állami- önkormányzati szolgáltatók mellett magáncégekkel is szerződnének, hiszen a kapacitások jelentős részével a magánszolgáltatók rendelkeznek és az állam is egyre inkább partnerként tekint rájuk.
Hassay Zsófia (Fidesz) egyfelől korrekt megközelítésűnek ítélte az indítványt, másfelől kidolgozatlannak és korainak tartotta az erről szóló javaslat beterjesztését. Kovács Péter (Fidesz) XVI. kerületi polgármester viszont hányavetinek nevezte az előterjesztést, ami tele van homályos részlettel. Karsay Ferenc (Fidesz) nem tudott azonosulni a módszerrel (amit zsarolásnak nevezett), amivel a főváros megszerezte az egészségügyi fejlesztésre kapott pénzt, de azért nagyon megköszönte, hogy Budafoknak is jutott belőle 350 millió.
Baranyi Krisztina (független) egy saját számítás eredményét osztotta meg: a 2 milliárdból vásárolt kapacitás lakosságarányos szétosztása esetén az egyes kerültekre jutó plusz vizsgálatok száma Ferencvárosban például csaknem megegyezik a kerületi önkormányzat által tavaly megrendelt extra CT és MR vizsgálatok számával. A IX. kerületi polgármester szerint ez is jól mutatja, hogy mennyire kevés pénzzel lehetne lényegesen emelni az ellátás színvonalát, ha ez a kormánynak valóban fontos lenne.
László Imre (DK) ehhez azt tette hozzá, hogy amíg 2007-2008-ban a magyar egészségügy az 5. legjobbnak számított Európában, addig tavaly sikerült a 31. helyre visszacsúszni, nálunk már csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Újbuda polgármestere szerint az sem elhanyagolható, hogy az alkuval megszerzett pénzből valójában állami feladatot lát el a főváros.
Az előterjesztés egyébként a korábban kialkudott 50 milliárdos kormánytámogatás első kétmilliárd forintos részletének felhasználásról szólt. Ebből összesen 43 ezer CT és MR vizsgálatot finanszíroz a főváros az EMMI-vel és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal kötött megállapodása alapján. Ezek a vizsgálatok jelentősen csökkentik a várólistát, segítik a korai diagnózist, mivel 10 nap alatt nem csak a képalkotó eljárás elvégzéséhez, hanem diagnózishoz is hozzájuthatnak a fővárosiak. A pénzt egyébként a lakosságszám és a daganatos betegségek előfordulási aránya alapján osztották szét a kerületek között.
A közgyűlés a későbbiekben többek között megszavazta az idősotthonok és a hajléktalanellátó szervezetek plusztámogatását a járvány okán, több kerületi projekt támogatását, két önkormányzati szövetséghez való csatlakozást, az FCSM osztalékelőleg kifizetését, a kukásautók beszerzésére vonatkozó uniós támogatási szerződés meghosszabbításáról szóló indítványt, illetve köztér átnevezéseket. Nem döntöttek viszont a Benedek Tibor sétányról, mivel a család további egyeztetést kért ez ügyben. Ezenfelül visszavonták a temetés hatósági árának emeléséről szóló előterjesztést is, mondván, erről még a frissen megalakuló Fővárosi Idősügyi Tanáccsal is tárgyalnának.
