A csőrőscetek körében a zavaros viselkedés két hete kezdődött, akkor két palackorrú cetet – ők is a csőröscetek családjába tartoznak – láttak az Északi-tengerben, majd hét példányt Írország nyugati részén
találtak a parton. Ez eddig a legnagyobb létszámot mutató ilyen eset. Egy elpusztult, hat vissza tudott térni a vízbe. Múlt héten 11 állatot a Dániához tartozó Feröer-szigeteken találtak, ötöt közülük húsukért megöltek. További delfineket és ceteket láttak múlt pénteken és vasárnap Hollandia és Skócia partjainál, és több példány pusztult el a brit, a holland és belga partokon is.
A csőröscetek az óceánok legtitokzatosabb lakói közé tartoznak, 3000 méter mélyre is lemerülhetnek, ahol tintahalakkal táplálkoznak. Csak nagyon ritkán lehet látni őket. Ezek az emlősök a mélyebb vizekben élnek és táplálkoznak, ha a sekélyebb vizekre vetődnek, az végzetes lehet számukra. Bármilyen furán hangzik, a sekély vizeken ezek a cetek kiszáradhatnak, mert folyadékbevitelüket normál esetben az óceán mélyén zsákmányolt tintahalakból és halakból fedezik.
A cetek halála rejtélyes. Számos elmélet van arra, miért tévednek el, de abban egyetértés látszik kialakulni, hogy az időjárásnak, elsősorban a nagy tengeri viharoknak is közük lehet ehhez. A viharok ugyanis megzavarhatják tájékozódási rendszerüket. Emlékezetes a 2016-os északi-tengeri eset, amikor 30 ámbráscet pusztult el. Idén már több tanulmány is azt jelezte, hogy a hadi szonár és földrengéskeltő eszközök, amikkel olaj után kutatnak, is megzavarhatja a ceteket. Egy ausztrál kutatási eredmény szerint „erős összefüggés” van a tengeralattjárók felkutatására használt középfrekvenciás hangradarok és a cetek pusztulása között. Azt feltételezik, a szonár jelek megrémíthetik az állatokat, amelyek menekülés közben túl gyorsan emelkednek, ami az elkábulásukhoz vezet.
Kora nyáron a NATO tartott tengeralattjáró elhárító gyakorlatokat Izland közelében, környezetvédők feltételezik, hogy a napokban partravetődött cetek ennek utóhatásait szenvedték meg. „Nagyon valószínű, hogy a partravetődések a hadi szonáreszközök használatának következményei. Ha így van a csőrőscetek, amiket láttunk, csak a jéghegy csúcsai” – írta blogjában Jeroen Hoekendijk cetkutató.
A Portsmouthnál partra vetődött bálnát vizsgáló brit szakértők, Rob Deaville és Matt Perkins azonban első vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy az ott elpusztult nőstényen nem látszódtak dekompresszió egyértelmű jelei, ezért további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy mégis miért pusztult el.
