Tudomány;felfedezés;történelem;kutatások;Mohácsi vész;

A mohácsi csata – illusztráció

- Tíz nappal később vesztettünk Mohácsnál

A jókora késéssel észlelt dátumprobléma a korabeli Julián-naptár és a ma is használatos Gergely-naptár közötti különbségből adódik.

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be minderről a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora emlékeztetett: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma.

– Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával, és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel – magyarázta a kutató, miért is nagy jelentőségű a felfedezésük. 

„Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne.”– emelte ki a kutató.

Pap Norbert magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A XV-XVI. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban – a szerzők vallási hátterétől függően – a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. 

A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak. Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos „elcsúszását” korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot „kihagyták” és a negyedikét követő nap október 15. lett.  Pap Norbert ugyanakkor a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban leszögezte:

„ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében megzavarná azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van”.

A szakember azt is kifejtette: a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az időpont az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik. Ezek között említette magyar szempontból a termések érését, a betakarítások időpontját, míg a török sereg szempontjából az időjárást is.

Idén a járvány miatt elmarad a budapesti Pride, a téma azonban jelen van a nyilvánosságban. Ma délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a szervezők, ahol beszélt a főpolgármester is.