Orbán Viktor a visegrádi négyek délelőtti egyeztetésén sajtófőnöke, Havasi Bertalan szerint kiállt a Fehéroroszország ügyében képviselt lengyel álláspont mellett, az azutáni rendkívüli EU-csúcson pedig katonai és gazdasági elemeket is tartalmazó, átfogó uniós geostratégiai tervet szorgalmazott. Havasi azt is közölte, Fehéroroszország ügyében a visegrádi országok között egyetértés van, a Lengyelország által képviselt álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja.
De valóban akkora-e az egyetértés a visegrádi államok között a fehérorosz rezsim fellépése kapcsán?
Kételyeink azért is lehetnek, mert miközben a másfél héttel ezelőtt rendezett elnökválasztás, illetve az azt követő rendőrterrort a többi V4-es állam már többször is elítélte, mi csak most álltunk elő ehhez hasonlóval.
A kétségeket azonban más történések is erősítik. A többi visegrádi országban továbbra is jóval határozottabbak Alekszandr Lukasenko rezsimjével szemben. A cseh állami rádió is felhívta a figyelmet arra: Andrej Babis miniszterelnök ezúttal sokkal szókimondóbb, mint máskor. A cseh kormányfő a vasárnapi videoüzenetében azt közölte, az Európai Uniónak segítenie kell a fehéroroszokat abban, hogy ne féljenek véghez vinni a saját bársonyos forradalmukat. Babis azt is hozzátette, több európai politikussal is beszélt arról, hogy az EU-nak segítenie kell Fehéroroszország polgárait. Ilyen tartalmú üzenetet eddig nem hallhattunk a magyar miniszterelnöktől. A cseh diplomácia is sokkal aktívabb a belorusz eseményeket illetően, mint a magyar. Tomás Petrícek külügyminiszter határozott fellépést követelt az EU-tól és azt is közölte, ha megakadnának a szankciókról zajló tárgyalások, akkor Csehország egymaga is tenne lépéseket.
Két másik tény is azt jelzi, hogy Prága hozzáállása nem mérhető a magyaréhoz. Ezt jelzi, hogy Andrej Babis Csehországban élő fehérorosz ellenzékieket fogadott, illetve az is, hogy a cseh képviselőház szerdai ülésén elítélte a fehérorosz rezsim erőszakos fellépését. Ugyanakkor az ellenzéki pártok azt a javaslatot már nem tudták keresztülvinni a parlamenten, hogy szólítsák fel Oroszországot arra, ne avatkozzon be a fehérorosz ügyekbe.
Szlovákia is sokkal nagyobb határozottságot tanúsít a minszki rezsimmel szemben, mint a magyar kabinet. Igor Matovic kormánya ma közölte, támogatni fogja az Európai Unió korlátozó intézkedéseit, amelyeket célirányosan azon személyek ellen fogadnak el, akik felelősek azért az erőszakért, amelyet a polgári és emberi jogaik megsértése miatt tiltakozó lakosok ellen alkalmaztak Fehéroroszországban. A kabinet állásfoglalásában leszögezte, Szlovákia minden eszközzel támogatni fogja a fehérorosz polgári társadalmat, illetve a nemzetközi közösség azon igyekezetét, hogy megállítsa a feszültség fokozódását Fehéroroszországban. Az állásfoglalásban a kormány felszólította Fehéroroszország vezetőit, hogy azonnal vessenek véget az erőszaknak, tartsák tiszteletben az alapvető emberi jogokat, és az igazságosság elveit betartva biztosítsák az erőszakért felelős személyek kivizsgálását, illetve megbüntetését. A kormány továbbá felszólította a vezetőket, hogy késedelem nélkül engedjék szabadon a békés tüntetések letartóztatott résztvevőit, és az elnökválasztás mielőbbi megismétlése érdekében indítsanak párbeszédet a polgári társadalommal. Ilyen tartalmú nyilatkozatot egyelőre szintén nem hallhattunk a magyar kormánytól.
Előzőleg Zuzana Caputová szlovák államfő is keményen elítélte a fehérorosz rezsimet. Mint közösségi oldalán fogalmazott, közös erkölcsi kötelességünk, hogy egyértelműen elutasítsuk a fehérorosz rezsim elnyomását. Fehéroroszország lakosságának szerinte kétségbevonhatatlan joga van arra, hogy szabadon választhassa meg, ki fogja vezetni az országot. Ugyanilyen kétségbevonhatatlan joga van a saját véleményének kinyilvánítására. „Helyénvalónak és fontosnak tartom, hogy a támogatásunkról biztosítsunk mindenkit, aki Fehéroroszországban az alapvető demokratikus és szabadságjogok védelmére kelt, a saját biztonságát, egészségét, sőt életét is kockára téve” – jegyezte meg. Nem maradhat szerinte szó nélkül az erőszak, amelyet azok ellen alkalmaztak, akik vették a bátorságot, hogy kifejezzék a jelenlegi rezsim iránti nemtetszésüket – fogalmazott a cseh elnök.
A lengyel kormány elsők között ígért támogatást a fehérorosz tüntetőknek. Varsó azt közölte, megnyitja határait a fehérorosz munkavállalók előtt. Lengyelország emellett 50 millió zloty (13 millió dollár) pénzügyi támogatást ígért a független fehérorosz média finanszírozására (függetlenül attól, hogy a varsói közszolgálati média rendkívül elfogult). Előzőleg Varsó a EU-t felszólította arra, tartson rendkívüli csúcstalálkozót, ami ma videokonferencia formájában meg is történt. Lengyelországban 300 ezer és 1,2 millió közé tehető a fehérorosz gyökerekkel rendelkező lakosok száma. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden azt közölte, kormánya teljes egészében támogatja a fehéroroszországi tüntetéseket, mivel a helyiek „demokráciát és szabadságot akarnak”. Bár Orbán Viktor azt közölte, a magyar kormány mindenben a lengyel álláspontot támogatta, ilyen határozott kiállást a tüntetések mellett egyszer sem hallhattunk a magyar kormányfőtől, aki június elején Alekszandr Lukasenkónál járt vendégségben, Minszkben. Morawiecki azt is közölte, telefonbeszélgetést folytatott Szvetlana Tyihanovszkajával, az ellenzék Litvániába kényszerített elnökjelöltjével.
