A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni – kommentálta a második negyedéves GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH első becslése szerint a magyar gazdaság az idei második negyedévében 14,5 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, míg az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal zuhant. Mindkettő negatív rekord, messze túlmutat az eddig látott visszaeséseken, ráadásul a negyedéves 14,5 százalékos adat a harmadik legrosszabb adat. A mostani adat egyben azt is jelenti, hogy immáron hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság – húzta alá az elemző. Az első félévben így a bruttó hazai termék összesen 6,1 százalékkal csökkent – köszönhetően az első negyedévben elért 2,2 százalékos növekedésnek.
A KSH szokásosan szűkszavú közleménye szerint a járvány okozta rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárult a gazdasági teljesítmény alakulásához. Mindezek alapján tehát – ahogyan arra számítani lehetett –, a gazdaság gerincét adó két szektor omlott össze a leginkább. Öröm az ürömben, hogy a legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás, köszönhetően az enyhülő járványvédelmi intézkedéseknek – jegyezte meg Virovácz Péter. Figyelmeztetett ugyanakkor: hátradőlnünk még nem szabad. Az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma, ami előrevetíti, hogy előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka. Bár ennek gazdasági hatása várhatóan meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat, mégis van miért aggódni. Hogy milyen gyors lehet a kilábalás, azt a vírus terjedésének bizonytalansága, és a részletes adatok hiánya miatt rendkívül nehéz megjósolni. Az ING Bank elemzője arra számít: a következő negyedévekben pozitív számokat látunk majd. Az eddigi 5,1 százalékos éves GDP-visszaesést azonban lefelé, 5,5-7,5 százalék közé kell módosítani. Jövőre – a koronavírus-fejlemények függvényében is – valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés. Mindezek alapján a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy csak 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintjét.
Bizakodóbb Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a járvány terjedése miatt életbe léptetett korlátozások, az egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott, de ezek fokozatos feloldásával, az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság. Ez a harmadik negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni – véli. A leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet. A vendéglátás a második negyedévben közel 50 százalékkal esett vissza, de júliusban a vendéglátók árbevétele már alig 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gazdaság visszaesése a harmadik negyedév elejére 3-4 százalékra mérséklődött, augusztusban pedig tovább javulhatott a teljesítmény, amit Suppan Gergely szerint alátámaszt az áramfogyasztás éves szintű megugrása is. Az elemző így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számít. A GDP visszaesése 3 százalék közelébe enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat – döntően a járvány második hullámának erősségétől függően. A Takarékbank az idei visszaesés mértékét 3,9-ra rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest, azonban az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést 7,2 százalékra emelte a korábbi 6,3 százalékról
Nemzetközi összehasonlításban is rosszul állunk
Egyes uniós tagországok nagyon megszenvedték a koronavírus-járvány miatti leállást, de Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legrosszabbul teljesítők között van a második negyedéves adatokat illetően. Nagy-Britannia, amely év végén, az átmeneti Brexit-időszak végeztével zárja be maga mögött az EU kapuját, példátlan visszaesést produkált. A GDP 20 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva, ami megerősíti, hogy Boris Johnson kormánya minden szempontból katasztrofálisan kezelte a válságot. Szakértők rámutattak, a drámai brit adat a hosszú ideig való leállásra, illetve arra vezethető vissza, hogy épp a fogyasztásra építő szektort sújtotta legjobban a válság. A második legrosszabb adatok eddig Spanyolországból érkeztek, ahol 18,5 százalékos GDP csökkenést könyvelhettek el a második negyedévben. Mivel már az első negyedévben is csökkent a GDP, akkor 5,2 százalékkal, így az ibériai állam gazdasága hivatalosan is recesszióba került. Spanyolországban március közepétől léptek életbe a kijárási korlátozások, amelyeket májusban, majd júniusban fokozatosan oldottak fel. Különösen látványos a turizmus visszaesése, amely a GDP 12 százalékát adja: áprilistól június végéig 60 százalékos volt a bevételkiesés a szektorban. A spanyol kormány azt reméli, hogy az egész évben „csak” 9,2 százalékkal apad a GDP, de a madridi jegybank 15 százalékos mínuszt sem tart kizártnak. Spanyolország 140 milliárd eurót kap az uniós helyreállítási alap keretében, amelyből 73 milliárd a vissza nem térítendő támogatás. Ugyancsak nagyon megsínylette a leállást a másik ibériai állam, Portugália, ahol 14,1 százalék volt a visszaesés a második negyedévben az előző háromhavi GDP-hez viszonyítva. Az okok itt is hasonlóak, mint Spanyolországban. A francia gazdaság is a legrosszabbul teljesítők között van 13,8 százalékos GDP csökkenésével, ilyenre a második világháború óta nem volt példa. Igaz, szakértők még ennél is rosszabbra, 17 százalékos mínuszra számítottak számítottak. A francia kormány számára reményt keltő, hogy a korlátozások fokozatos feloldása után a fogyasztás meredeken emelkedett. Rosszabb adatokra számítottak Olaszországban is, a 12,4 százalékos GDP visszaesést sikerként könyvelték el már csak annak fényében is, hogy az uniós helyreállítási alap legnagyobb haszonélvezője Itália. Az európai gazdaság motorja, Németország csökkenése 10,1 százalék negyedéves viszonylatban. A térség országait tekintve is Magyarország a rosszul teljesítők között van, mivel Szlovákiában 11, Csehországban 8,4, Ausztriában pedig 10,7 százalékos volt a GDP csökkenése negyedéves viszonylatban.
– Rónay Tamás
