„Komoly probléma lesz abból, hogy az emberek nem tudják eldönteni, influenza vagy koronavírus fertőzte-e meg őket. Az influenza esetében nem alakult ki az a közvélekedés, hogy aki megfertőződött, az maradjon otthon. Így sokan betegen is dolgoznak, emiatt is olyan súlyosak az influenzajárványok. Azaz akár a koronavírust is terjesztheti az, aki azt hiszi, csak influenzás” – magyarázta lapunknak Ócsai Lajos.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője szerint most különösen fontos volna, hogy mindenki beoltassa magát influenza ellen, ugyanis ha valaki egy ilyen vírusfertőzés után, legyengült immunrendszerrel kapja be a Covid–19-et, akkor sokkal nehezebben győzi le a betegséget.
Arról nem is szólva, hogy milyen komoly pluszterhelést jelentenek majd a „duplázó” betegek az ellátórendszernek. Az oltás jó eséllyel védelmet jelenthet legalább az egyik fertőzés ellen, és a rizikócsoportba tartozók számára még ingyenes is. Sőt, ha valaki vakcina alkalmazása ellenére mégis elkapja a vírust, sokkal enyhébbek lesznek a tünetei, kisebb eséllyel alakulnak ki szövődmények, és az immunrendszert sem viseli meg annyira a baj.
Nem kell az ingyenes oltás
„Évek óta azon igyekszem, hogy a hatvan év felettiek és a krónikus betegek megkapják az influenza elleni vakcinát, de minden egyes szezonnal csökken az oltottak száma. Tíz éve még majdnem 600 ember élt a lehetőséggel, tavaly 300 sem. Az ápolók is belefáradtak abba, hogy mindenkinek ajánlgatják” – mesél tapasztalatairól Komáromi Zoltán.
A háziorvos praxisában a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltást is csak az idősebbek tudatosan védekező része kapott, pedig ez legalább annyira fontos, mint az influenza elleni vakcina. Ennek a tüdőgyulladásnak ugyanis szintén az idős emberek köre az elsődleges célcsoportja, akárcsak a koronavírusnak. És bizony az első néhány napban csak minimális különbségek lehetnek a tünetek között. „Egy lázas, köhögő beteg bármelyik kórtól szenvedhet. Amennyiben otthon kezdi magát kezelni, és csak akkor jelentkezik az orvosnál, mikor már néhány napja tünetes, még nehezebb kitalálni, hogy melyik fertőzés támadta meg. Ezért lesz óriási szükség a szűrésre, mert csak a PCR-teszt ad biztos eredményt” – mondja a háziorvos.
A koronavírus-szűrés szerinte a járvány eleje óta el van szúrva, az első 3-4 hétben nagyon kevés tesztet csináltak, nem vizsgálták a kórházból hazatérteket és az idősotthonokba visszatérőket sem, akik vitték magukkal a vírust. „Az elején napi 3-4000 szűrést kellett volna végezni, de ez nagyon ritkán fordult elő. Most úgy megyünk neki a második hullámnak, hogy miközben nem látom az egészségügyi rendszer felkészültségét, az emberekben elmúlt a veszélyérzet. Ez mindenképpen megkönnyíti/pörgeti majd a vírus terjedését.”
Komáromi szerint az első hullám egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem szabadna leállítani a nem koronavírusos betegek ellátását a második hullám miatt, mert az óriási hátrányt okozhat nagyon sok embernek. A másik alapvető tapasztalat, hogy meg kellene sokszorozni a mintavételi helyek számát, és az lenne a legjobb, ha minden idős, lázas beteg esetében háznál végezné el a tesztet a mentőszolgálat. Nem vitás, ehhez óriási mennyiségű tesztre, labor- és emberkapacitásra van szükség. Kérdés: ezt képes-e biztosítani a magyar egészségügy?
Arról, hogy pontosan mennyi tesztet végeznek el és miért csökkent ezek száma, kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Válaszukba kevés konkrétumot sűrített a tárca, mint írta: „Az elvégzett koronavírus-tesztelések száma nem csökkent, továbbra is az esetszámoknak és az eljárásrendeknek megfelelően zajlik a tesztelés.”
Eddig a hivatalos mondás szerint mintegy 370 ezer hitelesített laborvizsgálat történt. Első pillantásra ez soknak tűnik, de mindjárt másképp fest a szám, ha összevetjük a közel 9 millió lakosú Ausztria eredményével. Ahol az augusztus 12-i tájékoztatás szerint már 983 018-ra rúgott a tesztek száma, míg az 5,5 milliós lélekszámú Szlovákiában 286 852 tesztet végeztek el augusztus 13-ig.
Rossz példát mutat a kormány
„Tíz évig voltam járványügyi főosztályvezető, és fel nem tudom fogni, hogy miért nem szűrnek többet. A járványügy alapelve, hogy a fertőző forrást minél előbb fel kell tárni és izolálni, hogy ne tudja terjeszteni a bajt. Ha a járványügyhöz valaki nem így áll hozzá, akkor az alapokat nem érti. Emellett sajnos a lakosság járványtudata, -ismerete is alacsony: az emberek 15-20 százaléka nem is hiszi, hogy a koronavírus komoly dolog. Akik járványügyi szempontból ennyire buták, azokra csak személyes példamutatással lehetne hatni, kormányunk tagjai viszont szinte soha nem viselnek maszkot, még kezet is fognak. Így nem lehet megállítani egy fertőzést. Ami, ha bekerül a rossz szociális körülmények között élők közé, akkor nagyon nagy bajt okoz. Főleg, mert a második hullám sokkal keményebb lesz, mint az első. Például azért, mert a gazdaság túlélése érdekében valószínűleg nem zárják le újra úgy az országot, mint tavasszal” – mondja Ócsai Lajos.
A szakember szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a légúti fertőzések esetében egyébként is csak a labordiagnosztika jelenthet biztonságos eredményt, kizárólag ennek segítségével lehet eldönteni, hogy ki melyik betegséget kapta el. „Sok mindenről szó esik a koronavírus kapcsán, de arról, hogy a normál laboratóriumi hátteret miképp kellene megerősíteni, keveset beszélnek. Pedig ha csak késve tudjuk meg, ki mivel fertőződött meg, abból nagy baj lesz. Az idő nagyon fontos faktor” – vázolja a járványügyi szakember.
Teszteredmény három nap múlva...
Viktória a napokban járta meg a lelki poklot a koronavírus miatt, amikor felmerült, hogy ő vagy családja több tagja megbetegedhetett. Lapunknak arról mesélt: megdöbbentette, hogy milyen sok idő telt el a tesztelés és az eredmény megismerése között. Közben pedig senki sem kötelezte rá, hogy maradjon otthon. „A Balatonon voltunk, mikor a hároméves fiam, Áron náthás lett. Csak az orra folyt, kicsit köhögött. Mikor hazajöttünk, már én is rosszul voltam, kapart a torkom, fájt a fejem, pedig senkivel nem érintkeztünk lent, a saját nyaralónkban voltunk. Mikor rosszul lettem, csak hőemelkedésem volt, mégis úgy éreztem magam, mintha 40 fokos láz kínozna. Az ízületeim is fájtak, és köhögtem. Felhívtam a háziorvost, aki mondta, hogy majd jönnek a mentők és leveszik a mintát. Nem gondoltam, hogy ez koronavírus, de azért otthon maradtam. Pedig sem a háziorvos, sem a mentősök nem mondták, hogy ne mászkáljak. Sőt azt sem kérdezték meg, hogy hányan élünk egy háztartásban és a családomból másnak vannak-e tünetei. Ez senkit nem érdekelt” – részletezi Viktória.
A mintalevételt követően több mint 48 óra múlva tudta meg az eredményt, de ez is a háziorvosa jóindulatán múlt, aki munkaidőn túl is foglalkozott az ügyével. Ha nem teszi, Viktória még egy napot várt volna, miközben bárkit megfertőzhet, hiszen senki sem kötelezte rá, hogy maradjon otthon.
„Március óta mi alig megyünk emberek közé, a vásárlás után mindent lefertőtlenítek. Aggaszt, hogy a mentős, aki talán épp egy koronavírussal fertőzött helyről jött, megfogta a tollam és a kocsikulcsát is az asztalomra tette. Így akár be is hozhatta a vírust egy másik lakásból” – mondja. Végül negatív lett a tesztje, de a félelme nem múlt el. Igaz, ezzel az „aggódó attitűddel” kisebbségbe került, hiszen míg március körül a lakosság nagy része tartott a kórokozótól, mára nekibátorodott az ország – pont azért, mert az első hullámot nem kísérte dráma.
Egyre több, több és több
A fővárosban a hétvégén zsúfolásig telnek a szórakozóhelyek, és bár kötelező lenne, a metrón, buszon, villamoson is jó, ha az emberek fele visel maszkot. Pedig a számok nem indokolják az optimizmust (pontosabban a nemtörődömséget): az aktív esetek száma ugyanis közelíti az áprilisi adatokat.
A hivatalos statisztikák szerint április első néhány napjában 500–700 között mozgott az aktív esetek száma, ez most augusztus 1. és 13. között 565–634 volt. Vagyis: szinte ugyanannyi aktív eset van most, mint mikor veszélyhelyzetet vezetett be a kormány, komolyan vették a karantént, és mindenki maszkot hordott, az emberek mégis inkább sétáltak a tömegközlekedés helyett – egyszerűen azért, mert féltették magukat és a családjukat.
Most – talán a nyári fröccs, a ragyogó napsütés vagy a Balaton hullámzása miatt – nyoma sincs a félelemnek és fegyelemnek, amiért súlyos árat fizethetnek az emberek. Ezt vetíti előre, hogy Budapesten és Debrecenben már enyhén megemelkedett a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának mennyisége, ami az esetszámok megugrását jelzi. És tényleg: csütörtökön 24 óra alatt 45 új esetet regisztráltak, ami háromhavi csúcsnak minősül. Ezzel 4813-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és 607 ember vesztette életét a betegség miatt.
„A lakosság éberségére, vagyis a maszkhasználatra, a távolságtartásra és a higiéniai szabályok betartására óriási szükség volna, főleg, hogy bár nem volt nagyobb esemény, mégis kitartóan emelkednek az esetszámok” – figyelmeztetett Kemenesi Gábor. A biológus, víruskutató szerint emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a járványügyi éberséget sem, ami a sok szűrést, kontaktkutatást, izolálást jelenti. „Ha szűrnek, és karanténba kerülnek a fertőzöttek, akkor nincs kinek átadni a vírust, így lassítható a terjedés” – ismételte el sokadjára a szakember. Igaz, ő virológusként nem csupán a nyitás gazdasági hasznát nézi, hanem az egészségügyi kihívásait is látja.
És ha szét nem is tép, de meggyengít egy mítoszt. Amikor arról beszél, egyelőre csak statisztikai összefüggés, hogy a BCG-oltást kapott betegek esetében mások a tünetek, és a vakcina akár a Covid–19 ellen is hatásos lehet – egyértelmű bizonyíték még nincs. Ráadásul a koronavírus elleni vakcina tömeggyártása csak jövő januárban indulhat, de akkor is csak abban az esetben, ha a most tesztelt szerek valóban eredményesnek bizonyulnak. Ha nem, akkor újra kell kezdeni a kutatást. Ugyan szinte hetente jelennek meg cikkek arról, hogy valami hatásos lehet a vírus ellen, de a legtöbb szer esetében nincs még érdemi tudományos bizonyíték, vagy azt nem hozzák nyilvánosságra. Ez történt az orosz vakcinával is, amit a héten kedden jegyeztek be koronavírus elleni medicinaként, de a világ vezető egészségügyi szakértői kétségeiket fejezték ki vele kapcsolatban. Például azért, mert az oltóanyag emberekkel végzett klinikai tesztjének időtartama kevesebb, mint két hónap volt, illetve a fejlesztő orosz intézet eddig nem publikált egyetlen klinikai vizsgálatról sem mértékadó tudományos folyóiratban. Vlagyimir Putyin orosz államfő mégis úgy nyilatkozott: a vakcina hatékony, „és minden szükséges ellenőrzésen átment” – még az egyik lányának is beadatta. Az orosz sietséget FranÇois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének tudósa meggondolatlannak és ostobának nevezte, két okból: egyrészt katasztrofális lehet az egészségre, másrészt egy nem működő vakcina tovább nehezítené a védőoltások lakossági elfogadását.
Miközben a vakcinakérdés tudományosan nem tisztázott, gyógyszerekkel jobban állunk. Európába is jut például abból a medicinából, ami egy 1000 fő bevonásával végzett, amerikai kutatás szerint súlyos betegek esetében 18-ról 12 napra csökkentheti a gyógyulási időt. Az Európai Bizottság ugyanis leszerződött a Gilead gyógyszeripari vállalattal és nagy tételben szerzi be a remdesivir hatóanyag-tartalmú gyógyszert: a 63 millió eurós megrendelés 30 ezer súlyos, Covid–19-cel kezelt beteg kezelését könnyítheti meg. „Mindennek látom értelmét, ami bármit is javít a betegek állapotán, három nap ugyanis nagyon sokat jelenthet” – mondja Kemenesi. Egyetért vele Ócsai Lajos is, de arra is felhívja a figyelmet: egy fertőzés esetében időben kell elkezdeni a gyógyszeres terápiát, általában a tünetek megjelenése után másfél héttel már nincs értelme ilyesminek. Ezek inkább akkor hatásosak, ha a tünetek megjelenése után 48 órán belül adagolni kezdik a medicinát.
