Júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban a kiskereskedelmi üzletek, forgalmuk a nyers adat szerint mégis csupán 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva pedig lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH friss adataiból. Ez meglepő és kedvezőtlen üzenetet hordoz a válság utáni gyors helyreállással kapcsolatban: ha a lakosság nem költ, nem pörög a gazdaság sem, azaz a visszaesés nagyobb lehet a vártnál. A lakosság pedig azért nem költ, mert nem tud miből - a jövedelmek csökkentek, az infláció magas, elbocsátások voltak –, illetve tart az újabb hullámtól, emiatt spórol.
Júniusban így az élelmiszerboltokban 1,5, a benzinkutakon csaknem 11 százalékkal csökkent a forgalom, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletekben viszont 4,9 százalékkal nőtt. Vagyis a stagnálás elsősorban az üzemanyag-vásárlás visszaesésének a következménye.
Németh Dávid, a K&H Bank elemzője arra emlékeztetett: a járvány miatt jelentősen átalakult a kiskereskedelem az idei első félévben. A ruha, a cipő, a könyv, a papíráru 30 százalékkal kevésbé fogyott, és hasonló mértékben esett vissza a használt cikkek forgalma is. Az évek óta lendületes növekedés mutató online kiskereskedelemben viszont 50 százalékos volt a többlet. Eközben kevesebbet utaztak és tankoltak a magyarok, de elmaradt a tranzitforgalom is. Nem mellesleg pedig csökkentek az üzemanyagárak is.
Júniusban ugyanakkor már szabadon lehetett vásárolni, mégis stagnált a forgalom, azaz a vásárlási kedv még mindig mérsékeltnek mondható. Egy hónap adataiból ugyanakkor még korai tartós trendekre következtetni - fogalmazott Németh Dávid, aki szerint kérdés, a következő hónapokban lesz-e jelentősebb élénkülés a kiskereskedelemben. A munkaerőpiac kedvezőtlenebb helyzetben van, mint egy évvel korábban, ami gátolja a forgalombővülést, mint ahogyan a járványhelyzet miatti bizonytalanság is. Az elemző ezért a második félévben visszafogott növekedésre számít.
A piaci várakozásoknál gyengébb adat most csak arra volt elegendő, hogy a kiskereskedelem a májusi, 2018 közepéhez hasonló szintről júniusban visszatérjen a tavalyi szintekre - fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint rámutatott: a három főbb alszektor közül egyedül a nem élelmiszer-kereskedelem tudott bővülni. A közel 5 százalékos növekmény azonban jelentősen elmarad az előző évi átlagos növekedéstől. Leginkább az iparcikkek, számítástechnikai termékek, bútor- és műszaki cikkek forgalma nőtt, a gyógyszerek iránti kereslet viszont jócskán megcsappant. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának visszaesésében szerepe lehetett a gyümölcsök és zöldségek jelentős drágulásának, hiszen ez visszafogta a termékek iránti keresletet – vélekedett Virovácz Péter.
Az ING elemzője szerint ezzel együtt a nyár statisztikailag előttünk álló hónapjaiban további mérsékelt javulásra lehet számítani a kiskereskedelemben. A rövidtávú munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől azonban csökkentheti az elkölthető jövedelmet, ismét mérsékelve a kiskereskedelem bővülését.
Ami a GDP várakozásokat illeti, a kiskereskedelem a második negyedévben összességében 4,2 százalékkal maradt el az előző évitől, míg negyedéves alapon több mint 9 százalék volt a visszaesés. Ez minden idők legnagyobb beszakadása, közel kétszerese a legutóbbi, 2009 harmadik negyedévében mért rekordnak. Akkor a GDP 7,5 százalékkal zuhant. Virovácz Péter szerint mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy az ING által prognosztizált 10,5 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent a bruttó hazai termék a második negyedévben.
