Zöldzóna;Uganda;gorilla;

- Két gorillakölyök is született az ezüsthátú Rafikit gyászoló ugandai parkban

A kölykök valószínűleg ugyanazon a héten, különböző csoportban születtek.

Két gorillakölyök is született a közelmúltban az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban, amely még mindig gyászolja világhírű főemlősét, a júniusban megölt Rafikit. „Számunkra ez most némi vigaszt jelent. 

Egyet elvesztettünk. Kettőt kaptunk.

De persze egyetlen állat elvesztése is óriási fájdalom” – mondta Bashir Hangi, az Ugandai Vadvédelmi Hatóság szóvivője. A hatóságok úgy vélik, hogy a két kölyök a múlt hónap ugyanazon a hetében született, de két külön, olyan csoportban, amelyekbe szelíd, emberekhez szokott egyedek tartoznak.

Július végén 11 év szabadságvesztésre ítélték Ugandában azt az orvvadászt, aki júniusban, állítása szerint önvédelemből megölte Rafikit, az ország leghíresebb, sok turistát vonzó hegyi gorilláját. A június 1-jén eltűnt gorilla tetemét másnap találta meg egy keresőcsapat, a boncolás szerint az állatot egy, a belső szervekig hatoló éles tárggyal pusztították el. A korosabb, ezért ezüsthátúnak hívott hím gorillák közé tartozó 25 éves állat vezette a nemzeti parkban a 17 egyedből álló, Nkuringo néven ismert, a turisták körében népszerű csoportot.

A hegyi gorillákból körülbelül 1000 példány élhet vadon a világon, védett területeken, fele részben Ugandában, a többi Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Kongói Demokratikus Köztársasággal határos, az UNESCO védelme alatt álló Bwindi nemzeti park egy 320 kilométer hosszan elnyúló, sűrűn benőtt esőerdősáv, amely főemlősöknek, elefántoknak és más vadon élő állatok sokaságának nyújt otthont. A turistákat azonban elsősorban az őserdőben élő mintegy 400 hegyi gorilla – a keleti gorilla egyik alfaja – vonzza a térségbe.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018 novemberéig a súlyosan veszélyeztetett állatok közé sorolta a hegyi gorillát. Kelet-Afrika hegyi gorilláinak populációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évszázadban az orvvadászat, a betegségek és az egyre fokozódó emberi jelenlét miatt. A természetvédelmi erőfeszítések eredményeként azonban az alfaj besorolása javult és ma már a veszélyeztetettek közé tartozik.

Nem szűkíteni, hanem szélesíteni kellene a felsőoktatás kapuit, aztán majd az egyetemen eldől, ki állja meg a helyét – mondja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Murai László.