Egyelőre próbaüzemben, de elkezdte az egészségügyi ellátórendszer értékelését a Jobbulást! Alapítvány: nyolc szakrendelőben kérik arra a betegeket, hogy a vizsgálatok után számoljanak be tapasztalataikról. A civil szervezet közelmúltban létrehozott internetes oldalán egyebek mellett arra válaszolhatnak a páciensek: Mennyire bántak velük tisztelettel? Kaptak-e megfelelő tájékoztatást az ellátásukról? Bevonta-e őket az orvos a terápiájukkal kapcsolatos döntésekbe? Volt-e szappan, WC-papír a mosdóban? Ajánlanák-e az adott szakrendelést barátaiknak, ismerőseiknek?
A felmérést indító civil szervezet – amelyet két orvos, Pákó Judit és Hegedűs Zsolt, valamint Kalmár István informatikus, egészségügyi menedzser alapított két éve – célja, hogy a felméréssel hozzájárulhasson az ellátás minőségének javításához. Pákó Judit, az alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a szállásfoglalásnál vagy a webáruházaknál jól bevált online értékelések akár az egészségügyben is szemléletváltást hozhatnának. Épp ezért az értékelhető intézmények körét az ősztől jelentősen bővítik, októbertől már az összes hazai szolgáltató, így már a kórházak is értékelhetővé válnak portáljukon. A felmérés készítői később a kérdések körét is kibővítenék. Míg most a betegek csak általános kérdésekre válaszolhatnak, később a gyógyítás minőségét is értékeltetnék velük.
A teszt próbaüzemében résztvevő nyolc szakrendelő egyike a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat, amely nem először méreti meg magát: tavaly minden rendelőnél elhelyeztek egy olyan képernyőt, amelyen mosolygós és szomorú hangulatjelekkel értékelhették az ellátást a betegek. Czermann Imre, a szakrendelő igazgatója szerint a visszajelzésekből kiderült például, hogy a betegek azt viselik a legnehezebben, ha az orvos elkésik a rendelésről. Épp ezért, amikor kiderült, hogy egyik szakorvosuk rendszeresen később ér át a szakrendelőbe a kórházi teendői miatt – amit a betegek szóvá is tettek –, a rendelést egy órával későbbre tolták. A páciensek visszajelzései megerősítették azt is, hogy sokszor a tájékoztatás is elég a betegek nyugalmához. Ha például „megcsúszik” egy kezelés, mert mondjuk kórházi ellátást kell megszervezni valakinek, akkor erről rögtön tájékoztatják a kint várakozókat. – Ha a betegek látják, hogy gyorsan, gördülékenyen megy a munka, akkor türelmesen várakoznak. Ha viszont azt gondolják, hogy a zárt ajtó mögött csak kávéznak, akkor feszültté válnak – fogalmazott Czermann Imre. A felmérésekből világossá vált az is, hogy a szakrendelőben is gond volt a mosdók állapota: emiatt, amellett, hogy kétóránként takarítanak, kihelyeztek táblákat arról, hogy kit hívhatnak, aki intézkedik, ha hiányosságot tapasztalnak.
A betegvélemények hívták fel a figyelmet egy könnyen orvosolható gondra is. Ha valakinél nem találnak vénát a vér levételéhez, akkor általában azt tanácsolják ilyenkor, hogy üljön egy kicsit és igyon sokat. Csakhogy a folyóson eddig nem volt víz. A betegek jelezései nyomán azonban a rendelő ballonos, szűrt vizet biztosít a váróhelyiségekben.
