autóipar;autógyártó;leállás;koronavírus;szabadságok;

- Készülni kellene a második hullámra: nyár végén kifutnak a járvány miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások

Az újabb lezárásokra még nincs forgatókönyv.

Hat nap munka, három nap állásidő, három-három nap fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság – így próbálja átvészelni az elkövetkező három hetet egy nyugat-dunántúli autóipari beszállító. Több más üzemben is hasonló ütemtervet dolgoztak ki augusztusra. Emiatt az érintett munkavállalók jövedelme csökkenni fog. Más megoldást azonban nem nagyon látnak a cégek. A nagy autógyárak ugyanis a tavaszi, koronavírus miatti kényszerszünetek után néhány hétre a nyáron is leállnak.

A hivatalos indoklás szerint ez most is a nyári szabadságok kiadása és a karbantartások miatt szükséges. A háttérben azonban inkább az autóipar térvesztése állhat, amelyet a koronavírus csak tetézett. A beszállítóknak mindez újabb megrendelés nélküli időszakot jelent. Pedig a korábbi korlátozások alatt már felélték tartalékaikat, a dolgozók fizetett szabadsága elfogyott.

A Trenkwalder közel 7 ezer fizikai munkavállaló idei szabadságolási adatait elemezve kimutatta: márciusban és áprilisban a szokásos kétszeresét töltötték szabadságon. A termelési lánc problémái miatt leálló vállalatok ugyanis jellemzően így, a dolgozók kontójára „oldották meg” a kényszerszünetet. A fizikai munkavállalók emiatt az idén alig tudnak elmenni nyaralni. A szellemi munkát végzőknek viszont kevesebb szabadságot adtak ki tavasszal, hiszen ők a home office-ban a személyes ügyeket is rugalmasabban intézhették.

Az egészségügyi szakértők október-novemberre ráadásul a járvány második hullámát várják, ami ismét korlátozásokat, az ellátási lánc újabb nehézségeit hozhatja magával. A tavaszihoz hasonló, hetekig tartó, százezreket érintő bezárásokra a gazdaság szereplői most nem számítanak, helyi szinten azonban jó eséllyel lesznek további kényszerszünetek.

Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója úgy véli: a vállalatok igyekeznek majd szigorú védelmi szabályok mellett folyamatosan fenntartani a működést. A piaci környezet azonban kikényszerítheti a szünetet: erre a cégek egy része a szabadságok szigorúbb ütemezésével készül, és számos helyen 24 hónapos munkaidőkeretet vezettek be.

A veszélyhelyzet alatt a cégek ez utóbbit egyoldalúan elrendelhették: a Vasas Szakszervezeti Szövetség területén például 41 helyen hosszabbítottak. Arra is akad példa, hogy a cég július 31-ig bejelentette a 24 hónapos munkaidőkeret iránti szándékát, amit viszont csak októbertől tervez alkalmazni – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.

Egy elnyújtott időkeretben a megrendelések üteméhez lehet igazítani a munkavégzést. A dolgozók akkor is megkapják a fizetésüket, ha nincs munka. Később viszont a kiesett órákat külön díjazás nélkül kell ledolgozniuk. Minél hosszabb a most kieső munkaidő, annál többet kell majd később egy huzamban, pluszjuttatás nélkül túlórázni. Ha pedig elbocsátják a dolgozókat, nekik kell kifizetniük a ledolgozatlan munkaórákat a cégnek – sorolja az aggodalmakat a szakszervezeti vezető.

Szerinte a jelenlegi helyzetben csak rossz és rosszabb megoldások születnek, mert a cégek nem látnak más kiutat. Ősszel ráadásul a járvány második hulláma miatt ismét leállhat egy-egy helyen a termelés. Egyelőre mégsincs hír arról, hogy a kormány miként készül erre.

Hiányolja a kapcsolódó javaslatokat Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Emlékeztetett: a három hónapig járó részmunkaidős bérkiegészítésre, vagyis a Kurzarbeit programra már csak augusztus végéig lehet jelentkezni. Az úgynevezett munkahelyteremtő bértámogatást pedig július közepe óta csak a 25 év alatti, illetve a már legalább fél éve álláskeresőként nyilvántartott munkanélküliek után vehetik igénybe a cégek. Vagyis, ha egy cég vagy egy dolgozó ősszel kerül nehéz helyzetbe, már semmilyen, a koronavírusjárvány miatt bevezetett plusztámogatásra nem számíthat. Kordás László szerint ezeket a programokat – Németországhoz hasonlóan - egészen addig meg kellene hosszabbítani, amíg nincs a vírus ellen vakcina. Emellett létre kellene hozni egy új alapot is az esetleges gócpontok miatt ősszel bajba kerülő cégek számára. Bár országos szintű leállásokra Kordás László sem számít ősszel, abban egészen biztos, hogy lesznek olyan üzemek, amelyeket egy időre be kell majd zárni a koronavírus felbukkanása miatt.

Szabadság korona idejénAkkor sem vonhatják vissza a munkáltatók az előzetesen engedélyezett szabadságot, ha nem szeretnék, hogy dolgozójuk piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni. A külföldi pihenést a munkáltató még a piros jelzésű országok esetén sem tilthatja meg, emiatt nem mondhat fel – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal összefoglalójából. Arra viszont kötelezhetik a dolgozót, hogy előzetesen tájékoztassa a külföldi nyaralásról a munkaadót, megjelölve a cél- és az esetleges tranzitországokat is. A munkaadóknak ugyanis biztosítaniuk kell a biztonságos munkavégzési körülményeket a többi dolgozó számára, a fertőzéses kockázatot alacsony szinten tartva. Emiatt arra is kötelezhetik a munkavállalót, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, ha visszatértekor koronavírus-fertőzés tüneteit észleli magán vagy környezetében, illetve ha karantén miatt nem tud munkába állni. Utóbbi esetben nem kötelező betegszabadságot biztosítani, táppénz viszont jár.

Ami járványügyi szempontból indokolt döntésnek tűnik, az százezreket foszt meg az idénymunkától, és óriási érvágás a turizmusnak is.