„Rengeteg olyan szép dalt találunk – tájegységtől függetlenül –, ami egy-egy ünnephez vagy évszakhoz kapcsolódik. Ezek sosem hangzanak el koncerten, mivel alkalomhoz kötöttek. Ezért gondolkodtunk el, hogy milyen jó lenne egy olyan csángó tematikus lemezt készíteni, amiben ezek a dalok egységes koncepció alá rendeződnek. Így született meg az ötlet, hogy találjunk minden hónaphoz valami érdekeset – legyen az egyházi vagy világi vonatkozású. Az egyházi elemek összefonódnak az emberi élet fontosabb állomásaival, mint a szerelem, katonaság, házasság, gyermekáldás és az elmúlás” – mesél az új album repertoárjáról a Berka együttes ritka fúvós hangszereken (kaval, schalmei) is játszó alapítója, Endrődi Szabolcs. Nem kifejezetten liturgikus lemezt készítettek tehát: a 12 dalnak csak a negyede egyházi vonatkozású.
„A kezdőénekben, a Hej-szóban az archaikus imádságok ötvözve vannak hejgetős, urálós énekekkel, ami szimbolizálja, hogy a moldvai csángók vallásos katolikusok, ugyanakkor talán ők őrizték meg legtovább az ősi vallás számos elemét, amit még Ázsiából hoztunk magunkkal. A Böjtelő című számunk farsangi mulatságba kalauzol el, aminek egyik legfőbb eleme a tánc és a medvetáncoltatás. A Keresztút című dal egy lészpedi népének négyszólamú feldolgozása, ami megbontja az addigi csángós hangzást, de ez is volt a cél, hiszen a legfontosabb ünnepre, a húsvétra szeretnénk a figyelmet fordítani. A Pünkösdi rózsa című dal becsapós, hiszen az egyházi ünnepre asszociálunk, azonban maga az ének a szerelemről szól. Ezt a szálat visszük tovább a nyári hónapok énekeibe, a Párosító és a Menyekező című dallal, s nem véletlenül jutunk el végül a kilencedik hónapra a Dzsermekig” – folytatja az áttekintést az énekes-furulyás. A lemezen a moldvai táncházakban elterjedt furulya-hegedű-koboz-dob felállás mellett hallhatunk dudás elemeket, citerát, amely énekkel, dorombbal és kavallal összegyúrva nagyon izgalmas. A Huszáros című összeállításuk gyimesi muzsika, ahol az ütőgardon lüktetése vezet képzeletben végig a Tatros völgyén. A tájegység autentikus hangszereit kiegészítették török sazzal, derbukával és középkori síppal is.
„A zenekaron belül mindenkinek megvan a saját története, hogyan szeretett bele a moldvai csángó kultúrába: akár a táncon, akár a zenén, akár a táj szépségén keresztül. A jelenlegi Berka felállásban a táncmesterünk, Gyurka Fábián az egyedüli csángó, magyarfalui származású. Rengeteg személyes kötődésünk és élő kapcsolatunk van moldvai csángókkal, akikkel még abban az időben ismerkedtünk meg, mikor a zenekar tagjai nem voltak családosak, és gyakran ki tudtunk utazni muzsikálni bálokba. Ezek az utazások gyűjtőutak is voltak egyben, illetve találkozások mestereinkkel. Összegyűjtöttük egy tájegység gyümölcseit, és azt a saját ízlésünknek megfelelően egy szépen megterített asztalon, különböző tálakba tettük, figyelve arra, hogy ezek a gyümölcsök ne sérüljenek. Semmiképpen nem turmixot készítünk, az egy másik műfaj” – mondja Szabolcs.
Tíz éve a Fonó Budai Zeneház ad otthont a Berka rendszeres moldvai csángó táncházának. „Együttesünk filozófiája, hogy magát a zenekart a táncház és ezzel járó állandóság tartja össze. Ez nem egy frontális műfaj, az igazi élményt a táncosok és a zenészek interakciója adja. Ez jó lehetőség a zenei fejlődésre, kísérletezésre, persze kiegészítve próbákkal. Ha nyáron, egy délután bemegyek a Fonó üres tánctermébe, megelevenedik gondolatban az a rengeteg élmény, amit az itt eltöltött több mint 500 óra alatt szereztünk” – mondja végül Endrődi Szabolcs.
INFÓ
Berka: Csángó négy évszak
Fonó Budai Zeneház, 2020
