A hazai almatermés sok éves átlaga 600 ezer tonna. Idén ennek a fele, vagy annál alig több terem – derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020-as előrejelzéséből. Korábban még nagyon jó termés ígérkezett. A derűlátásra egyebek mellett az adott okot, hogy a tavalyi, 397 ezer tonnás gyenge eredmény után jó, illetve egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani. A bizakodó termelői hangulatot alaposan lehűtötték a tavaszi fagyok, melyek igencsak megtizedelték az állományt. A szakmai szervezet felmérése szerint az egyes termőtájak, illetve körzetek hozama között nem tehető jelentős különbség: az mindenütt jóval alacsonyabb az átlagnál. Komolyabb eltérés inkább a fajták között tapasztalható. Míg a Golden esetében viszonylag kedvezőbb termésátlag remélhető, az igazi vesztes a Jonagold, a Jonathan és az Idared. A Red Delicious, a Pinova, a Braeburn és a Fuji fajták termése többnyire szintén gyenge. A mostoha időjárásnak is betudható, hogy a legtöbb ültetvényen a sok éves átlaghoz képest a gyümölcsök mérete is elmarad az ilyenkor szokásostól.
A nagybani piacokon a nyári almát kilónként 160-200 forintért adják a termelők, ami magasnak számít. A piacokon, élelmiszerláncokban ugyanezért már akár 600-800 forintot vagy még többet is elkérnek.
Az árakat nem csak a mostoha időjárás tornázta ilyen magasra. A hazai almáskertek és más gyümölcsfajták ültetvényeinek jelentős részén elavult fajtákat termesztenek, korszerűtlen módszerekkel. Az almatermés kétharmada csak lének, sűrítménynek alkalmas. Ilyen kedvezőtlen körülmények között az étkezési almából még kevesebb jut a fogyasztókhoz. Gazdaságilag a hektáronkénti 70-75 ezer tonnás termésátlag számít fenntarthatónak. A többség azonban ennél sokkal kevesebbel számolhat. Nem ritka a 20-25 ezer tonnás átlagtermés. Az ilyen gazdálkodó leginkább támogatásokból él.
A hazai almaárakat jó ideje az európai folyamatok mozgatják. Rossz hír, hogy idén várhatóan a múlt évinél 20 százalékkal kevesebbet, 10 millió tonnát szüretelhetnek a gazdák. A legfontosabb szereplő, Lengyelország, amely a teljes európai almatermés több mint 40 százalékét adja, szintén kisebb hozamra számíthat.
Hasonló a helyzet a körtével is. Az európai hozam majd 15 százalékkal marad el a tavalyitól, vagyis alig 2 millió tonna teremhet idén. A hazai 35-40 ezer tonnás átlag helyett a FruitVeB elemzése szerint az elmúlt 20 év egyik leggyengébb körtetermésére számítunk. Az idei hozamot 13-16 ezer tonna közöttre várják, ami hozzávetőlegesen a tavalyi érték fele. Pedig körtében – az almához hasonlóan – a szezonkezdet előtti kilátások még biztatók voltak. A tavaszi fagyok ugyanakkor nagyon jelentős kieséseket okoztak. Nem csoda, hogy a körte fogyasztói árához képest az alma akár olcsónak is tekinthető. A Piac online felmérése szerint az árusok 598-1480 forint között mérik a kedvelt gyümölcsöt.
A dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, míg az ország északi, észak-keleti termesztőkörzeteiben valamivel jobb a helyzet, jóllehet itt is jelentősen alulmúlja az eredmény a tavalyi szintet. A Vilmos körte termése a helyzethez mérten elfogadható, bár jónak sem nevezhető, míg a többi fajta általában nagyon gyengén teljesít. Sok ültetvényen igen nagy számban találhatók a fákon mag nélküli gyümölcsök, általában torzult, szabálytalan alakkal, melyek esetében a várható gyümölcsméret is igen kritikus.
Nem jártak jobban a szilvatermesztők sem. Az átlagos évi 60-65 ezer tonna helyett annak harmadát-felét szüretelhetik le idén. Az okok hasonlóak, mint a többi gyümölcs esetében: tavaszi fagyok, aszály. A szezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (Katinka, Cacanska rana, Topfive) vette kezdetét július első felében. A pultokon, standokon a szokásosnál is sokkal kevesebb jelent. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végén indul a Casanska lepotica és a Stanley fajta szüretével, amelyek az összes termés 60 százalékát teszik ki.
A szilva korántsem olyan népszerű, mint az alma vagy a körte. Emiatt a piacokon 400-880 forintért már kapható, de például a nyíregyházi piacon 200 forintért is kínálták.
A a klímaváltozás mellett a termesztők gondjait az is növeli, hogy egyre nehezebb a szürethez munkaerőt találni. A korszerű kertészetekben ugyan sok kézimunka kiváltható gépesítéssel, de azért nem minden. Az idei, őszi gyümölcsszezon tehát minden bizonnyal a magas árak jegyében telik majd.
