Látszólag egymásnak ellentmondó adatokat publikált szerdán a statisztikai hivatal a munkaerőpiaci folyamatokról, ugyanis egyfelől júniusban 240 ezer munkanélkülit találtak, ami májushoz képest 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel több. Így a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz mérten fél százalékponttal, 2019 júniusához képest pedig 1,9 százalékkal nőtt. Eközben azonban a foglalkoztatottak száma is bővült, júniusban 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest azonban 38 ezer fővel kevesebben dolgoztak.
Az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, mert számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit ahhoz, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni őket. Mindazonáltal tisztulnak az adatok, mivel az inaktívak száma jelentősen csökkent, nagyjából annyival, amennyivel a munkanélküliek száma megugrott - értékelte az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank senior elemzője szerint a KSH adatok a munkanélküliségi ráta lassú emelkedéséről tanúskodnak, miközben a változások reálgazdaságban sokkal gyorsabban mentek végbe.
Az ellentmondásoknak azonban itt még nincs vége, hiszen míg a KSH júniusban – a nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO módszertana szerint számba véve – „csak” 240 ezer munkanélkülit talált, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ezzel szemben már 376 ezer munkanélküli regisztrált, ami 13 ezer fős növekedés a májushoz, és 126 ezer fős emelkedés az előző évhez képest. A két adat lassan közelít egymáshoz, ám a valóság még ennél is rútabb lehet, hisz március és május között átmenetileg több százezeren vesztették el megélhetésüket.
A foglalkoztatási aktivitásra utaló adatok viszont azt mutatják, hogy a sokkon túl van a munkaerőpiac: kevesebben dolgoznak, mint a márciusi leállások előtt, de már emelkedett a foglalkoztatottak száma. Virovácz Péter szerint viszont habár látni némi javulást a munkaerőpiacon, a kormányzati támogatások nyár végi kifutása és átalakítása (Kurzarbeit, munkahelyteremtő támogatás) újabb bizonytalanságot hozhat. Emellett a folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A nyilvántartott álláskeresők számából kiindulva, és a kormányzati munkaerőpiaci intézkedések kifutásának hatásával számolva, a következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta tovább emelkedhet és év végére elérheti a 7-8 százalékos szintet.
Az emelkedő munkanélküliségi ráta nyomás alá helyezi a foglalkoztatási alapot. A kormány tavaly tavasszal azzal számolt, hogy álláskeresési járadékra idén egész évben 83 milliárd forintot kell költeni, ami meggyezik a tavalyi kiadással. Ezzel szemben csak júniusban 29 milliárdot fizettek ki járadékra, az egész évi keret bő harmadát, így nem meglepő módon, július végére el is fogy az erre szánt pénz. Ez nem azt jelenti, hogy nem folyósítják az ellátásokat, hanem arról van szó, hogy a kiadások az államháztartási hiányt fogják növelni. A munkaerőpiaci alap önállóságát eddig is folyamatosan szűkítették azzal, hogy többféle célra pénzt vettek ki az alapból. A végső lökést azonban az Orbán-kormány adta meg 2011-ben, amikor az elvileg biztosítási alapon járó járadék folyósítási idejét kilencről három hónapra csökkentette, az így felszabaduló pénzeket pedig közmunkaprogramokra költötte, amely eredetileg nem volt célja a munkáltatók és munkaadók befizetéseinek.
Bodó Sándor az innovációs tárca foglalkoztatási államtitkára az állami televízióban úgy kommentálta az adatokat, hogy mintegy 100 ezer ember veszítette el a munkáját. Ezeket a nehézségeket nyilván nagyon nehezen élte meg a magyar gazdaság és nagyon komoly szakmai intézkedéseket kellett tennünk - hangsúlyozta, hozzátéve, a munkahelyvédelmi bértámogatások 200 ezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint 40 ezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül 20 ezer embernek nyújtottak támogatást.
