Júniusban már 240 ezer munkanélkülit számlált a KSH, így a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra emelkedett – ami még mindig moderált mutató a koronavírus-járvány gazdasági hatásait nézve. Az utóbbi hónapokban valójában több százezren veszthették el az állásukat, csakhogy a regisztráció nehézkes volt a kormányhivatalokban, illetve sokan nem is vetették magukat lajstromba, mert csak minimális ellátásra lennének jogosultak (például a kata-s vállalkozók), és nem mellesleg bíznak a gyors munkahely-találásban.
Júniusban, az előző hónaphoz viszonyítva, a munkanélküliek száma 25 ezer fővel nőtt, ha pedig a 2019. júniusa az összehasonlítási alap akkor 92 ezerrel több munkanélküli van most. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt pedig 1,9 százalékponttal emelkedett.
Az inaktívak száma azonban jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest. Ennek magyarázata, hogy a korábban munkahelyüket elvesztett emberek zöme – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni.
Közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 25 ezren azonban – annak ellenére, hogy érdemben törekedtek új állást szerezni, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget, így a munkanélküliek számát növelték.
Míg a KSH mérése szerint a munkanélküliek száma 240 ezer ő volt – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adati szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 51,6 százalékkal, 376 ezerre nőtt júniusban. (Míg az NFSZ a ténylegesen regisztrált munkanélkülieket veszi számba, addig a KSH a nemzetközi sztenderdek szerint méri a munkanélküliséget – így jön ki az egymástól meglehetősen távol eső adat.)
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. Vagyis a mélyponton már túl is lehet a magyar gazdaság.
