környezetvédelem;energiatakarékosság;önellátás;energiatermelés;

- Itt a megújulóalapú energia-önellátás

Belátható időn belül a hazai települések 95 százaléka képes lesz ellátni saját magát árammal - állapítja meg a KSH tanulmánya. Az Orbán-kabinet ugyanakkor leginkább változatlanul a nagyerőművi beruházásokat erőlteti.

A közeljövőben a háztartási méretű, illetve 500 kilowatt (kW) alatti, szinte kizárólag megújulóenergia-alapú, helyi kiserőművek nagy biztonsággal képesek lesznek fedezni a 10 ezer fősnél kisebb lélekszámú magyarországi települések teljes éves villamosenergia-igényét - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban közzétett tanulmány. Ez a magyar településállomány 95 százaléka, ami a nagyobb települések felé irányuló energiaátadással tovább növelhető - írja A megújuló forrásból származó villamos energia önellátási és exportlehetőségei a magyarországi településeken című dolgozatában a Debreceni Egyetem műszaki karának docense, Kulcsár Balázs.

Az anyag a közműhivataltól származó 2017-es erőművi adatok alapján megállapítja: a 3155 hazai településből már három éve 30-ról volt elmondható, hogy e két kis méretű erőműfajta segítségével legalább száz százalékban képesnek voltak ellátni saját háztartásaikat. A két erőműméretet egy kalap alá véve, saját igényeit a legnagyobb, közel hatszorosan meghaladó mértékben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sóstófalva termel áramot. Az érintett községek négyötöde ezer fő alatti, ötöde egy-kétezer fős. Eme települések ugyanakkor további 29 környező helység igényeit is képesek száz százalékban kielégíteni. Erre példaként a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsótelkes, Galvács, Kupa és Gibárt "energiaexport"-lehetőségeit részletezik. Kisebb-nagyobb mértékben további több mint ezer hazai település ellátásában vesz részt a kis méretű, helyi energiatermelés.  A tanulmány az önellátás előtti akadályok közé sorolja a forráshiányt, a közösségi tulajdon és a társadalmi együttműködés hiányát, az előretekintő gondolkodás alacsony szintjét, a szabályozási környezet, az energiatárolás és -elosztás technológiai kérdéseit és a politikai akaratot.

Mindezek kapcsán megjegyzendő: bár a kormány energiastratégiájában is szerepel a helyi önellátás ösztönzése, fő csapásirányként mégis csak az egész ország vagy nagy térségek ellátására képes nagyerőműveket terveznek, ráadásul túlnyomórészt közpénzből. 2017 óta ugyanakkor még nagyobb méreteket öltött a helyi kiserőművek telepítése. 

KiserőművekHáztartási méretű kiserőműből 2017-ben közel 30 ezret tartottak nyilván, 241 megawattos (MW) teljesítőképességgel. 99,41 százalékuk napelemmel üzemelt. Az egy kategóriával nagyobb, de 500 kW alatti, jellemzően már vállalkozások üzemeltette kiserőművek 78 százalékban a nap, 14 százalékban a biogáz, 4 százalékban a víz, 3 százalékban pedig (a nem megújuló) földgáz energiáját alakították át árammá, de megjelenik a források között a biomassza, termálmetán, a benzin és a gázolaj is.
Kulcsár Balázs A helyi kiserőművek a 10 ezer fősnél kisebb települések éves villamosenergia-igényét fedezhetik

A magyar gazdaság versenyképessége az EU 28 tagállama közül a 19. helyen áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint.