A most nyilvánosságra hozott versenyképességi jelentésből az derül ki, hogy a magyar teljesítmény jobb a kelet-európai átlagnál, előzzük Olaszországot és Szlovákiát is. Az MNB 2018-ban hozta nyilvánosságra versenyképességi javaslatait, aminek megvalósulását évente elemzi. Jegybank elemzői szerint egyes részterületeken ugyan már az elmúlt két évben is ért el Magyarország előrehaladást, ám még rengeteg tér van a fejlődésre - magyarán lassan haladunk -, amit a viszonylag gyenge helyezés is mutat.
A koronavírus-járvány az idei terveket felülírta, de a magyar kormány sikeresen kezelte a kihívásokat, az intézkedések egy része javíthatja a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét is – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója jelentés bemutatóján. Az MNB most csak tükröt tart, új javaslatokkal nem állt elő, ezt már megtette a 2018-as 180 pontos dolgozatában, amit tavaly 330 pontra hizlalt.
Magyarország a munkaerőpiacon, az államháztartás lakossági finanszírozásában, az infrastrukturális ellátottságban és az energiahatékonyság területén teljesít jobban az uniós átlagnál. Nagy az elmaradás viszont a gazdaság olyan, a versenyképesség szempontjából kiemelten fontos területeken, mint az egészségügy, az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Ugyan pénzügyi szempontból valóban fontos versenyelőnyt jelent, ha egy ország saját háztartásai megtakarításaiból tudja finanszírozni az államadósságát, de a valódi versenyképességhez képzett, egészséges, jól fizetett munkaerőre, innovatív gazdasági környezetre lenne szükség – ez pedig az elmúlt öt év gazdasági fejlődése ellenére nem alakult ki.
A magyar gazdaság versenyképességének kulcsa gazdasági értelemben a korszerű, innovatív pénzügyi és szabályozói környezet megléte mellett a magyar munkaerő jelentős részét foglakoztató kis- és közepes vállatok fejlődése lenne. Épp ezért a jegybank kkv-stratégiájának középpontjában a szektor versenyképességének növelése áll. A magyar vállalatok mindössze ötöde fejleszt, alacsonyak a K+F kiadások, az exporthányad 40 százalék – vagyis nincsenek benne a nemzetközi körforgásban. A gondok ellenére a hazai kkv-k termelékenysége 2010 és 2018 között közel 30 százalékkal emelkedett, vagyis megindult a kedvező folyamat, ám mind termelékenységben mind a bérekben még jelentős a lemaradás a multikhoz képest – fogalmaz az MNB. A magyar kkv-k mérete kicsi, a vállalatvezetők kiöregednek, a friss diplomások körében alacsony a vállalkozási hajlandóság, a régiós átlagnál alacsonyabb arányban használják a digitális megoldásokat, az ipari robotokat – szól a kritika -, s ezek mind olyan tényezők, amelyek nélkül nem lehet komolyabb előrelépést tenni.
Nem pusztán a munkát vállalni képes, hanem az egészséges dolgozók rendelkezésre állása is fontos versenyképességi kérdés. Az MNB jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy az „egészség a nemzeti vagyon része”. Ez alapján szegényebbek vagyunk mint a templom egere, hisz a magyar állam GDP arányosan az egyik legalacsonyabb összeget fordítja az egészségügyre az EU-ban. Az MNB ez úgy fogalmazza meg, hogy magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól, miközben a társadalom elöregedése egyre nagyobb terhet rak az ellátórendszerre. A jegybank szerint a magyar egészségügyi rendszer legnagyobb problémája a hálapénz, hogy a viszonylag magas magánkiadások nem intézményesült formákban kerülnek a rendszerbe. Kevés az orvos, még kevesebb szakdolgozó, azok is akik dolgoznak közel állnak a nyugdíjhoz. Vagyis gyökeres fordulatra lenne szükség az egészségügyben.
Hasonló a helyzet a közoktatással: a magyar állam a GDP 4,3 százalékát költi közoktatásra, ami ugyan 0,5 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál, de hajszálnyival elmarad az uniós átlaghoz képest. Ezzel véget is érnek a jó hírek: ugyanis a korai iskolaelhagyás kétszer gyakoribb, mint a többi visegrádi országban, miközben a diplomások aránya még mindig a legalacsonyabb az EU-ban. Ilyen körülmények között nehéz lesz jelentős versenyképességi fordulatot végrehajtani, ráadásul nincs is a csőben olyan oktatási reformjavaslat amely arra utalna, hogy a kormány bármit is tenni szeretne ezen a téren, sőt soha olyan kevés embert nem vettek fel az állami felsőoktatásba, mint az idén. Nemcsak a mennyiségi, de a minőségi mutatók is gyengék: a felnőtt lakosság számolási képességei ugyan meghaladják nemzetközi átlagot, de az idegen nyelvi és a pénzügyi ismeretekben erős lemaradásban vagyunk.
