Bioritmus;koronavírus;COVID-19;immunitás;

- Koronavírus: télen csúcsokat dönthet, de nyáron is hatékony, nem hullámokban támad, és mindig is fertőz

Nyáron sem szabad félvállról venni az előképeitől eltérően viselkedő kórokozót – figyelmeztetett a WHO.

Még mindig évszakokban gondolkodunk, pedig azt kellene észben tartani, hogy ez egy új vírus, és másként viselkedik, mint a korábban támadók – próbálta mindenkiben tudatosítani Margaret Harris, hogy ne a kialakult rutinok alapján gondolkodjon a koronavírusról. A WHO szóvivője szerint például el kell felejteni a járványhullámokat (így rohamoz az influenza), mert úgy tűnik, folyamatos jelenlétről, ha úgy tetszik, egyetlen nagy hullámról van szó - és időnként intenzívebb, máskor kevésbé aktív a kórokozó, de nem húzódik vissza. "A legjobb, amit tenni lehet, ellaposítani az emelkedő görbét, és aztán csökkenő ágba kényszeríteni egészen a zéró tengelyig" – fogalmazott.

Szerdai számokA világon 16 682 030 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 659 374, a gyógyultaké pedig 9 711 187 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem reggeli adatai szerint.

Nem "főtt meg"

Hiába reméltük tavasszal, hogy a meleg megfékezi a vírust, a júliusi hőhullám idején mégis erőre kap a járvány, a jelenség okára egyelőre nincs válasz – írja a Webbeteg. Az időjárási feltételek hasonlóak voltak Új-Zéland egyes részein, Dél-kelet Ausztrália bizonyos térségeiben, Dél-Afrikában és Argentína egyes területein, az esetek mégis jelentősen eltértek egymástól. Durva járványgócok alakultak ki Argentínában és Dél-Afrikában, eközben szinte érintetlen maradt Új-Zéland, és meglehetősen kevés eset fordult elő Ausztráliában. Azaz nem lehet mindent az időjárással magyarázni.

A Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, a legnagyobb gócok pedig éppen a legmelegebb államokban alakultak ki. A Princeton Environmental Institute kutatói a Science Magazinban azt írták: talán hat a vírusra az időjárás, ám valószínűtlen, hogy a nyár érdemben befolyásolná a megbetegedés terjedését, vagy épp a visszaszorulását. Bár ők is úgy gondolják, hogy a vírust gyengítheti a napsugárzás és a meleg, a kutatás fő megállapítása az, hogy egy új vírus nem talál(hat)ja szemben magát immunitással, ezért jóval hatékonyabban támad, így terjedhet futótűzként is, időjárástól függetlenül.

Ez akkor is igaz, ha a koronavírus egyébként az influenzához hasonlóan vakcina nélkül szezonálisan térne vissza, de most még alapvetően a lakossági "védtelenség" befolyásolja a mozgását. A kutatók megjegyezték, a tél hozhat új csúcsokat is.

A Maryland Egyetem virológus kutatói a JAMA tudományos folyóiratban arról írtak, hogy bár a SARS-CoV-2 vírusra rosszul hat a meleg és a napsugárzás, valószínűleg könnyebben terjed hideg, száraz időben, még a hőségtől legyengült vírusok sem tűnnek el a nyári hónapokban. Ez főleg a mobilitással magyarázható; a magas hőmérséklet és páratartalom a déli államokban arra készteti az embereket, hogy légkondicionált helyiségekbe húzódjanak. Mivel ezekben ablakot sem nyitnak, minden adott a vírus átadására, a gócok kialakulására.

Nem örök a védettség

A svéd egészségügyi hatóságok szerint fél évig tart a fertőzésen átesett emberek koronavírussal szembeni immunitása, függetlenül attól, hogy a szervezetük termelt-e antitestet vagy sem. Anders Tegnell epidemiológus szerint azonban immunitás esetén is terjeszthető a vírus, ezért mindenkinek be kell tartania a szociális távolságtartás szabályait és a higiéniai előírásokat – írta a Portfolio.

Néhány hete az Index azt írta, hogy egy új tanulmány szerint a Covid-19-ből felépült betegeknél három hét után tetőzik a vírus ellen fellépő antitestek száma, három hónappal később viszont megcsappan. A King's College London tudósai több mint 90 beteget és kórházi dolgozót vizsgáltak meg, akiknek 60 százaléka hatékony immunreakcióval lépett fel a fertőzés ellen, de három hónappal később csak 17 százaléknál volt hasonlóan erős a védelem. Az antitestek száma akár a huszonharmadára is csökkenhetett, de olyanok is voltak, akiknél már ki sem tudták mutatni jelenlétüket. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy minél súlyosabb valakinél a Covid-19 lefolyása, annál több antitestet termel. A kutatók arra számítanak, hogy az immunrendszer memóriája miatt egy esetleges újrafertőződéskor enyhébb lehet a betegség lefolyása, viszont ugyanolyan fertőző, mint először. A kutatás eredménye szerint egy esetleges védőoltás is hasonló eredményeket érhet el, így lehet, hogy a védettséghez az influenzához hasonlóan rendszeres oltásra lesz szükség.

Később is felismerhetik

A Webbeteg hétfői cikke szerint nem baj, hogy a koronavírus ellen termelődő antitestek gyorsan gyengülnek és elillannak, szingapúri kutatók szerint az immunrendszerben lévő T-, illetve B-sejtek emlékeznek a vírusra, így be tudják indítani az immunválaszt.

A T-sejtek képesek megölni a megfertőzött sejteket, ezáltal lassítják a vírus szervezeten belüli terjedését, és segítenek megtanítani a B-sejteknek, hogyan hozzanak létre antitesteket. A Nature című tudományos lap számolt be a kutatásukról, amely szerint a 2003-as koronavírus-fertőzést, a SARS-t túlélők szervezetében talált „emlékező” T-sejtek felismerték az új koronavírust is. Vizsgáltak olyan embereket is, akik nem fertőződtek meg egyik koronavírussal sem, több mint felüknél találtak azonban olyan védő (protektív) T-sejteket, ami arra utal, hogy szervezetük valaha már találkozhatott valamilyen koronavírussal, így él bennük egy előzetesen kialakult (pre)immunitás az újjal szemben is.  

16 ezer éve élnek Skócia, Írország és Franciaország partjainál "drasztikus változásokat" is átvészelve, de most, az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében elpusztulhatnak.