Vannak olyan természeti csapások, amelyekre a leginkább előrelátó, s a legjobb anyagi kondíciókkal rendelkező önkormányzatok sem tudnak felkészülni: ilyen az, amikor rövid időn belül hatalmas eső zúdul egy településre, s az egyébként kitisztított árkok, vízelnyelők és elvezetők nem bírják a terhelést. Ezért leginkább csak alapgondolatként lehet megfogalmazni: ott, ahol dombok vannak, tisztítani kell az árkokat, ez a minimum követelmény – fogalmazott Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A hétvégén Zala megyében négy településen 300 embert kellett kitelepíteni, házakat öntött el, hidakat, utakat mosott el a víz. Somogyban útlezárások voltak, felsővezeték-szakadás miatt álltak a vonatok, házakat, közterületeket öntött el a hirtelen jött özönvíz, Böhönyén mentés közben a gumicsónak is előkerült. Több településen önkéntes segítőket toboroztak.
Schmidt Jenő hangsúlyozta, tíz éve folyamatosan lehet pályázni a belterületi vízelvezető rendszerek kiépítésére vagy karbantartására, ezért a pénzhiány e tekintetben nem lehet kifogás. Az önkormányzatoknak a főhálózatokat, patakmedreket kell rendben tartaniuk, de a családi házas övezetekben a porták előtt lévő árkokat már az adott ingatlanok tulajdonosainak kell kitisztíttatniuk. Ezt a települések helyi rendeletben szabályozzák, más kérdés, hogy sikerül-e betartatni vagy sem. Több polgármester is azt mondta a Népszavának, büntetni nem szeretnek, például nem szívesen bírságolnak meg egy idős nyugdíjas nénit, inkább közmunkásokat küldenek, hogy takarítsák ki a csalánnal, porcsinnal benőtt árkot.
Egerre az utóbbi hetekben több nagy eső is zúdult, június 27-én hajnalban kiöntött a Szala-patak, az árvíz több lakóépületet is elmosott. Negyvenöten veszítették el átmenetileg vagy végleg otthonukat: sokan még mindig az önkormányzat által biztosított kollégiumban laknak – tudtuk meg Farkas Attila alpolgármestertől. Azóta lezajlott az elmosott területek takarítása, fertőtlenítése, a hordalékot elszállították. A közgyűlés felhatalmazása alapján pályázatot nyújtottak be a vis maior alaphoz: a patak feletti híd és áteresz rendbetétele becslésük szerint 25 millió forint lesz, amiből az önkormányzat 7,5 millió forintos önrészt vállal. A takarítás költsége megközelítette a 2 millió forintot.
A műszaki mentések száma kezdi megdönteni a tűzesetekét – ezt Nagy Csabától, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjétől hallottuk. Próbáltunk országos adatokat szerezni, de az országos főigazgatóság cikkünk megjelenésig nem adott választ a kérdéseinkre, későbbre ígértek információt. A hevesi szóvivő szerint egyetlen nagyobb vihar vagy esőzés után akár száz alkalommal is a helyszínre vonulhatnak, fát kivágni, szivattyúzni, műszaki akadályt félretolni, míg a tűzesetek száma korántsem ilyen gyakori. Szavai szerint a klímaváltozás miatt nem árt a lakosságnak is felkészülnie a természeti csapásokra: ismerni kellene például a környezetünk vízrajzi adottságait, jó előre tudni, melyik a legmagasabb pont a településen, ahol árvíz idején biztonságban lehetünk. Nem árt tudni azt sem, hogy veszélyes átgázolni az utcán hömpölygő vízen, mert arrébb mozdulhatott egy csatornafedél, de a zavaros, iszapos víztömeg nehéz tárgyakat is magával sodorhat, ami balesetet okozhat.
Szokjunk hozzá
Sűrűsödőben vannak a rendkívül heves esőzések, az ötven milliméter feletti csapadék lezúdulása esetén akár villámárvizek is kialakulhatnak – mondta az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője a Népszavának. Lakatos Mónika szerint egyre gyakrabban következnek be olyan erős, hatalmas mennyiségű csapadékkal járó viharok, mint hétvégén az ország több településén.
Júliusban többször mértünk 150 mm-tert meghaladó napi csapadékot is – mondta Lakatos. A legnagyobb eső 1957. július 12-én szakad le, akkor 194.1 milliméternyi csapadék zúdult a Pest megyei Letkésre. De rendkívül sok, 178 mm eső esett öt napja a somogyi Vésén: ez a múlt század közepe óta mért negyedik legnagyobb csapadékmennyiség.
Az ezredforduló óta már két ehhez hasonlatos időjárási anomáliával járó év is volt: 2010-ben és 2014-ben. Az OMSZ-ben alkalmazott klímamodellek alapján a szakemberek úgy látják: hazánkban az évszázad végéig várhatóan növekedni fog a nagy mennyiségű csapadékkal járó időjárási események előfordulása. Miközben a száraz időszakok is hosszabbak és gyakoribbak lesznek. A klímaváltozás miatt a hőmérséklet emelkedésével ugyanis fokozódik a párolgás, ami egyes régiókban aszályokat, máshol özönvízszerű esőzéseket okoz – magyarázta a szakember.
Az OMSZ hosszú adatsoraiból kiderül, hogy ez a folyamat már elindult: az 1900-as évek elején mért adatokhoz képest több mint két héttel kevesebb Magyarországon a csapadékos napok száma, ugyanakkor a leesett csapadék mennyisége mindössze 3 százalékkal csökkent. Azaz: közel ugyanakkora a csapadék mennyisége, ám az hirtelen zúdul a nyakunkba. Lakatos szerint az esők intenzitásának növekedése főként a nyári hónapokra jellemző, a magasabban fekvő régiókban, jellemzően az ország északi felében. - Batka Zoltán