Tatabányán csütörtökön harmadszor futnak neki a tavalyi zárszámadás elfogadásának, már túl a törvény szabta határidőn. A vita a tavaly októberben ellenzéki összefogással megválasztott városvezetés és a Fidesz-KDNP frakció között látszólag a város intézményeiben 2019-ben felhalmozódott pénzmaradványok újraosztásáról szól, valójában azonban a helyi nyilvánosság birtoklása a tét.
A 18 tagú közgyűlésben szavazategyenlőség van, Szücsné Posztovics Ilona független polgármesterrel együtt kilenc balliberális képviselő egyensúlyoz a korábbi polgármester vezette kormánypárti frakció nyolc tagjával és a többnyire velük szavazó egyetlen Mi Hazánk-os testületi taggal szemben. Ha nem akarják, hogy a komáromi megyeszékhely állami bevételei átmenetileg csökkenjenek, kompromisszumot kell találni és vagy az egyik oldalnak, vagy mindkettőnek engednie kell. A két alpolgármester szerint az el nem költött tavalyi pénzek esetében ez megtörténik, a jobboldal által kifogásolt táblázatokat kivették az előterjesztésből, cserében azt remélik, hogy Schmidt Csaba volt fideszes polgármester betartja a múlt heti közgyűlésen tett ígéretét és csütörtökön elfogadják a város zárszámadását.
Az MSZP megyei elnökeként is dolgozó alpolgármester, Fekete Miklós és a DK alpolgármestere, Lusztig Péter szerint a Fidesz félrevezeti a közvéleményt az elszámolási vitában. A kormánypárt tatabányai szervezetének közleménye szerint ugyanis azért nem szavazták meg a zárszámadást, mert – a Fidesz szerint legalábbis – eltűnt a város költségvetéséből 1,4 milliárd forintnyi forrás a pénzügyi tartalék sorról, a városvezetés pedig elvonna 24 millió forintot az óvodáktól és a bölcsődéktől. Ezen állítások hátteréről Schmidt Csabától próbáltunk érdeklődni, de szabadsága miatt nem tudtunk vele beszélni. Munkatársa csak a közleményt küldte el lapunknak, a frakció több tagját pedig próbáltuk elérni, de vagy nem voltak elérhetők, vagy nem nyilatkoztak.
Elértük ugyanakkor Boda Bánkot, a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjét, aki a fideszesekkel együtt tartózkodott a zárszámadás előző két szavazásán. Ő a Népszavának azt kifogásolta, hogy mindkét fél kommunikációs nyomásgyakorlással próbálja sarokba szorítani a másik oldalt. Szerinte ideje lenne tudomásul venni, hogy a városban senkinek nincs többsége, minden kérdésről tárgyalóasztalnál kell meggyőzni egymást. Az ominózus 1,4 milliárdról azonban nem akart beszélni, csak azt hangsúlyozta, felesleges az intézményeknél megmaradt pénzek elvonását és újbóli elosztását a zárszámadásban rögzíteni.
– A zárszámadás szövege és összes melléklete kilenc éve változatlan, csak a számokat frissítik, álságos tehát arra hivatkozni, hogy az intézmények pénzmaradványainak újraosztására tett javaslat felesleges – reagált a kifogásokra lapunknak Fekete Miklós. A szocialista alpolgármester hozzátette, hogy amikor utoljára módosították a tatabányai büdzséről szóló rendeletet, 98 százalékban a zárszámadás adatait fogadta el a közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Nemhogy hiány nincs, de 6 milliárdos nyereséggel zárta a tavalyi évet a város – tette hozzá Lusztig Péter, a Demokratikus Koalíció alpolgármestere az 1,4 milliárdos állítólagos hiányra reagálva. Mindkét városvezető szerint pusztán annyi történt, hogy az uniós projektek és a Modern Városok programhoz kapcsolódó beruházások számláira ekkora összeget menet közben kifizettek.
Fekete Miklós és Lusztig Péter is állítja, a látványos vita nem a zárszámadásról, hanem a helyi közösségi televízió (TKTV) sorsáról szól, mert a polgármester áprilisban, élve a veszélyhelyzet idejére szóló felhatalmazással, felbontotta a 365 napos felmondási időt tartalmazó szerződést a tv eddigi üzemeltetőjével, a Turul Média Kft.-vel, mondván, hogy kiegyensúlyozottabban tájékoztató városi televízióra van szükség, a TKTV ugyanis az összefogás képviselői szerint mind a mai napig erősen Fidesz-közelinek mondható. A határozat miatt indított felülvizsgálati eljárás még tart a kormányhivatalnál.
