Csütörtök este nyolc órakor lehullt a lepel az idei egyetemi felvételi ponthatárairól, több tízezer jelentkező sorsa dőlt el. A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett, ahol szeptemberben 9 918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Bár ez elmarad a tavalyi rekordtól (2019-ben 10 170 gólyát vettek fel), a csökkenő országos jelentkezői szám ellenére is kiemelkedő. Az egyetemen a legmagasabb ponthatár (490 pont a maximális 500-ból) a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt.
A Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE) 2809 hallgatót vettek fel, mintegy 700-al kevesebbet, mint tavaly. A legmagasabb ponthatár (456) a nemzetközi tanulmányok szak angol nyelvű képzésén volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 4626 elsőéves nyert felvételt, a legtöbb pontot (433) a mechatronikai mérnöki szakon kellett elérni.
Az orvosi egyetemeken a Semmelweis Egyetemen kellett elérnie a legtöbb pontot (425) annak, aki állami ösztöndíjasként az általános orvos szakon szeretett volna továbbtanulni. A Pécsi Tudományegyetemen 402, a Debreceni Egyetemen 399 pont kellett ugyanerre a szakra. A ponthatárok mindhárom egyetem esetében alacsonyabbak a tavalyinál.
A legnépszerűbb szakokon idén is előzetes központi ponthatárokat szabtak meg, ennek ellenére több egyetemen – a jelentkezők száma és teljesítménye miatt – végül ezeknél is magasabb pontszámokra volt szükség a sikeres felvételihez. Például a gazdálkodási és menedzsment szak esetében 400 volt az előzetes ponthatár, de a Budapesti Gazdasági Egyetemen 402 pontot, a BCE-n 427 pontot kellett elérnie annak, aki ezen a szakon szeretett volna továbbtanulni. A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra is 400 volt az előzetes ponthatár, de például az ELTE bölcsészkarán ennél lényegesen több, 483 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek.
Az egyetemre jelentkezők száma egyébként rekordalacsony volt idén: összesen 91,4 ezren szerettek volna bekerülni a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Sőt, a jelentkezők száma 2001 óta egyszer sem volt olyan alacsony, mint most. Ez – lényegében az ELTE kivételével – valamennyi felsőoktatási intézmény jelentkezési adatain határozottan meglátszott. A második legnépszerűbb Debreceni Egyetemre például 16,5 ezren jelentkeztek tavaly, míg idén „csak” 13,5 ezren, ami mintegy 19 százalékos csökkenést jelent. Hasonló mértékű visszaeséssel kellett szembenéznie a többi nagy egyetemnek is.
A legrosszabbul azonban a kisebb vidéki egyetemek jártak: például a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint egy évvel korábban.
Bár a koronavírus-járvány jelentősen felforgatta az oktatás, s így a felsőoktatás utóbbi hónapjait is, a jelentkezők számának csökkenése nem a vírus számlájára írható (az egyetemi jelentkezési időszak már a magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése előtt lezárult). Nyilvánvalóan demográfiai okok is állnak a háttérben, ám egy ilyen mértékű visszaesést nem lehet pusztán ezzel magyarázni. A továbbtanulni vágyók számának csökkenésében szerepe lehet a gazdasági, munkaerőpiaci folyamatoknak, illetve a kormány kiszámíthatatlan oktatáspolitikájának is.
Az elmúlt években az oktatásirányítás ellentmondást nem tűrőn állt ki például amellett, hogy idén csak legalább egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet majd egyetemre felvételizni – hiába figyelmeztetett szakértők kisebb hada ennek várható negatív következményeire, hiszen a középfokú idegennyelv-oktatás jelenleg egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy az érettségiig eljuttassa erre a szinte a középiskolások nagy részét. A kötelező nyelvvizsga bevezetésének tervéről az utolsó pillanatban, tavaly novemberben tettek le. Múlt évben jelentették be azt is, hogy minimum egy tantárgyból emelt szinten kell érettségiznie annak, aki egyetemre akar menni – ez is sokakat váratlanul érhetett.
Ehhez jött még a bejelentés több egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről, karok vagy teljes intézmények összeolvadásáról, az intézkedéseket hosszabb felkészülési és átalakítási idő nélkül már idén levezényelik. Az alapítványi működés első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt, ám mivel a modellváltás csak tavaly nyáron történt, szinte még semmilyen tapasztalat nincs arra nézve, ez a fenntartói forma hosszú távon mennyire lehet sikeres. A Corvinusra egyébként 33 százalékkal jelentkeztek kevesebben idén, mint tavaly.
